UgrĂĄs a tartalomhoz

Vilonya

EllenƑrzött
A Wikipédiåból, a szabad enciklopédiåból
Vilonya
Az ÁrpĂĄd-kori eredetƱ, ma reformĂĄtus erƑdtemplom lĂ©gi fotĂłja
Az ÁrpĂĄd-kori eredetƱ, ma reformĂĄtus erƑdtemplom lĂ©gi fotĂłja
Vilonya cĂ­mere
Vilonya cĂ­mere
Vilonya zĂĄszlaja
Vilonya zĂĄszlaja
Közigazgatås
Orszåg Magyarorszåg
RĂ©giĂłKözĂ©p-DunĂĄntĂșl
MegyeVeszprém
JĂĄrĂĄsVĂĄrpalotai
Jogållåsközség
PolgĂĄrmesterFĂ©sĂŒs SĂĄndor (fĂŒggetlen)[1]
IrĂĄnyĂ­tĂłszĂĄm8194
Körzethívószåm88
Népesség
Teljes nĂ©pessĂ©g687 fƑ (2026. jan. 1.)[2]
NĂ©psƱrƱsĂ©g44,22 fƑ/kmÂČ
Földrajzi adatok
TerĂŒlet13,5 kmÂČ
IdƑzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
Ă©. sz. 47° 06â€Č 32″, k. h. 18° 03â€Č 50″47.108981°N 18.063831°EKoordinĂĄtĂĄk: Ă©. sz. 47° 06â€Č 32″, k. h. 18° 03â€Č 50″47.108981°N 18.063831°E
Vilonya (Veszprém megye)
Vilonya
Vilonya
Pozíció Veszprém megye térképén
Vilonya weboldala
A WikimĂ©dia Commons tartalmaz Vilonya tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat.

Vilonya község Veszprém vårmegyében, a Vårpalotai jåråsban.

A közsĂ©g a DunĂĄntĂșli-közĂ©phegysĂ©ghez tartozĂł Bakony-vidĂ©k Balaton-felvidĂ©kĂ©nek kistĂĄjcsoportjĂĄba tartozik. VeszprĂ©mtƑl keletre, a SĂ©d patak mentĂ©n talĂĄlhatĂł. Átlagos tengerszint feletti magassĂĄga 180-200 mĂ©ter. Vilonya a BalatontĂłl 8 kilomĂ©terre, a MezƑföld nyugati hatĂĄrĂĄnĂĄl, a VeszprĂ©m–VĂĄrpalota–BalatonfƱzfƑ hĂĄromszögben, vagyis tĂĄjak, rĂ©giĂłk talĂĄlkozĂĄsĂĄnĂĄl terĂŒl el, s ennek megfelelƑen a környezete kis terĂŒleten is igen vĂĄltozatos. DolomitkopĂĄrok, karsztbokorerdƑk, telepĂ­tett fenyvesek Ă©s hullĂĄmos felszĂ­nƱ szĂĄntĂłk egyarĂĄnt jellemzik. KĂ©t fƑ tĂĄjkĂ©pi nevezetessĂ©ge a falun ĂĄtkanyargĂł SĂ©d patak Ă©s a Sukori-hegy, melynek kettƑs csĂșcsa a falu fölĂ© magasodik. A telepĂŒlĂ©s igazgatĂĄsi rangja közsĂ©g, mely tĂ©rsĂ©gileg a KözĂ©p-dunĂĄntĂșli rĂ©giĂł veszprĂ©mi kistĂ©rsĂ©gĂ©hez tartozik.

Legfontosabb Ăștvonala a belterĂŒlete Ă©szaki szĂ©lĂ©n kelet-nyugati irĂĄnyban vĂ©gighĂșzĂłdĂł 7202-es Ășt; ebbe a közsĂ©g keleti hatĂĄrvonalĂĄn torkollik be a Papkeszit Berhida tĂ©rsĂ©gĂ©vel összekötƑ 7215-ös Ășt. Érinti a telepĂŒlĂ©st a LepsĂ©ny–HajmĂĄskĂ©r-vasĂștvonal is, amelynek megĂĄllĂłhelye is volt a közsĂ©g Ă©s a szomszĂ©dos KirĂĄlyszentistvĂĄn hatĂĄrvidĂ©kĂ©n (Vilonya-KirĂĄlyszentistvĂĄn megĂĄllĂłhely), de a szakaszon 2007 Ăłta szĂŒnetel a szemĂ©lyforgalom.

A telepĂŒlĂ©s lĂ©lekszĂĄma 637 fƑ. VallĂĄs:

  • rĂłmai katolikus 49,8%;
  • reformĂĄtus 32,8%;
  • evangĂ©likus 2,9%;
  • nem tartozik egyhĂĄzhoz/felekezethez 5,4%;
  • ismeretlen/nem vĂĄlaszolt 8,6%.

NemzetisĂ©gi kötƑdĂ©s:

  • magyar 96,5%;
  • romĂĄn 0,5%;

ismeretlen/nem vĂĄlaszolt 3,5%.

KisebbsĂ©gi önkormĂĄnyzat: – . (ForrĂĄs: A Magyar KöztĂĄrsasĂĄg HelysĂ©gnĂ©vtĂĄra, KSH, Budapest; 2003.)

Vilonya, erƑdĂ­tett templom – lĂ©gi fotĂł
Vilonya, erƑdĂ­tett templom – lĂ©gi felvĂ©tel

Vilonya története, ökológiai jellemzése

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

A Vilonya helysĂ©gnĂ©v elsƑ emlĂ­tĂ©se 1481-re tehetƑ Wynyola nĂ©ven, elsƑdleges nĂ©vvĂĄltozata talĂĄn a Vanyola nĂ©vvel kapcsolhatĂł össze. A rĂ©szletek mĂ©g tisztĂĄzatlanok. A Vilonya elnevezĂ©ssel csak a 16-17. szĂĄzad környĂ©kĂ©tƑl talĂĄlkozhatunk.

A SukorĂłi-hegy[3] dolomitsziklĂĄira Ă©pĂŒlt falu erdƑs, köves, karsztos terĂŒleten fekszik, hatĂĄrĂĄn ĂĄtfolyik a SĂ©d-patak. 1908-ban, I. Ferenc JĂłzsef magyar kirĂĄly innen nĂ©zte vĂ©gig a HajmĂĄskĂ©ren zajlĂł hadgyakorlatot; azĂłta a hegyet KirĂĄlylĂĄtĂłnak is mondjĂĄk. A SĂ©d vizĂ©n kĂ©t malom mƱködött, amelyek közĂŒl az egyik jobbĂĄgyi kĂ©zen volt. HatĂĄrĂĄban kĂ©t szƑlƑhegy ĂĄll, a Berty Ă©s a Kishegy. A közsĂ©g szƑlƑtermesztĂ©se mĂĄr a 16. szĂĄzadban jelentƑs volt, ugyanis a telepĂŒlĂ©s fekvĂ©sĂ©nek geomorfolĂłgiai adottsĂĄgai vĂĄltozatos termƑhely-tĂ­pusokat eredmĂ©nyeztek. A terĂŒlet juhtenyĂ©sztĂ©sre alkalmas. A lakossĂĄg jellemzƑen mindig paraszti foglalkozĂĄsĂș volt, akik termĂ©nyeiket a közeli VeszprĂ©mben Ă©rtĂ©kesĂ­tettĂ©k. A falu a 16. szĂĄzadban a fehĂ©rvĂĄri prĂ©postĂ© volt, majd a szĂĄzad közepĂ©n Palota vĂ©gvĂĄrĂĄhoz csatoltĂĄk. 1559-ben Thury György arra kĂ©rte a kirĂĄlyt, hogy Ă­rĂłdeĂĄkjĂĄnak, AlistĂĄli MĂĄrtonnak adomĂĄnyozza Papkeszi Ă©s Vinyola falvakat.[4] 1650-tƑl a Zichy csalĂĄd birtokolja. A palotai officiĂĄlisok az urbĂĄriumon felĂŒl ingyen szedtĂ©k a jobbĂĄgyok javait, nem fizettek nagy mennyisĂ©gƱ rekvirĂĄlt a takarmĂĄnyĂ©rt sem. A kolonusok mind kevĂ©sbĂ© gondoztĂĄk szƑlƑiket, ezĂ©rt azok az 1700-as Ă©vek közepĂ©tƑl fokozatosan kipusztultak. A szĂĄntĂłföldek szintĂ©n megmunkĂĄlatlanok maradtak, egyre kevesebb lett az igĂĄsĂĄllat a telepĂŒlĂ©sen. Ilyen viszonyok között Vilonya telkeinek fele lakatlannĂĄ vĂĄlt ebben az idƑszakban.

A lakossĂĄg röghöz kötött, örökös jobbĂĄgy volt, melynek jogszolgĂĄlati fĂłrumĂĄul 1540-tƑl mindvĂ©gig a palotai ĂșriszĂ©k szolgĂĄlt. A 18. szĂĄzadban a lakossĂĄga tĂșlnyomĂłrĂ©szt reformĂĄtus vallĂĄsĂș volt, a kevĂ©s szĂĄmĂș rĂłmai katolikus lakos fĂ­liakĂ©nt, ÖskĂŒhöz tartozott. A közsĂ©gben ƑsrĂ©gi alapĂ­tĂĄsĂș rĂłmai katolikus iskolakĂĄpolna mƱködik a mai napig. A 19. szĂĄzadban a falu sorsa a környĂ©kbĂ©li közsĂ©gekhez hasonlĂłan alakult. Peremarton, Berhida iparosodĂĄsa a közsĂ©gre is hatĂĄssal volt. AmĂ­g azonban a szomszĂ©d telepĂŒlĂ©seken az iparosodĂĄs alapvetƑ vĂĄltozĂĄst hozott, addig VilonyĂĄn 1941-ben a lakossĂĄg kb. 50%-a prĂłbĂĄlt megĂ©lni az iparbĂłl. Ennek oka a viszonylag erƑs kis- Ă©s közĂ©pparaszti rĂ©teget. Ɛk alapĂ­tottĂĄk meg az 1945. utĂĄni Ă©vekben a helyi termelƑszövetkezetet, amely az 1960-70-es Ă©vekben egyesĂŒlt a papkeszi, majd a kenesei szövetkezettel. FƑ ĂĄgazatkĂ©nt a juhĂĄszatra specializĂĄlĂłdtak, ennek megfelelƑen alakult ki a helyi ipar is, 1923-ban bƑrgyĂĄr alakult.

A nagyĂŒzemi mezƑgazdasĂĄg Ă©s a helyi ipar felgyorsĂ­totta a telepĂŒlĂ©s fejlƑdĂ©sĂ©t. KultĂșrhĂĄz, orvosi rendelƑ Ă©pĂŒlt, villamosĂ­tottĂĄk a közsĂ©get, majd 1970-ben a vĂ­zvezetĂ©k-hĂĄlĂłzat is elkĂ©szĂŒlt. Új lakĂłtelep Ă©pĂŒlt Újtelep nĂ©ven. Papkeszi, KirĂĄlyszentistvĂĄn Ă©s Vilonya közsĂ©gek a tanĂĄcsrendszer idejĂ©n közös közsĂ©gi tanĂĄcsot hoztak lĂ©tre, melynek igazgatĂĄsi feladatait Papkeszi lĂĄtta el. Az 1990-ben megtartott önkormĂĄnyzati vĂĄlasztĂĄsoktĂłl 2014-ig 8 tagĂș kĂ©pviselƑ-testĂŒlet lĂĄtta el a falu kĂ©pviseletĂ©t Ă©s irĂĄnyĂ­tĂĄsĂĄt.

A telepĂŒlĂ©s Ă©letĂ©ben az 1990-es Ă©vektƑl kezdve fejlƑdĂ©s figyelhetƑ meg a vezetĂ©kes gĂĄzrendszer-, illetve a telefonhĂĄlĂłzat bƑvĂ­tĂ©se kapcsĂĄn. Ez a fejlƑdĂ©s az 1996-2002-ig terjedƑ idƑszakban stagnĂĄlt. Vilonya 2003. januĂĄr 1-jĂ©vel Berhida vĂĄrossal alapĂ­tott körjegyzƑsĂ©get. Ez a vĂĄltĂĄs ismĂ©t Ășj vĂĄltozĂĄsokat hozott maga utĂĄn: a mĂ©g 1996-ban tervbe vett szennyvĂ­zcsatorna-beruhĂĄzĂĄs megvalĂłsulĂĄsĂĄval Ășj Ăștburkolathoz jutott a közsĂ©g. Ugyanakkor a rĂ©gen eltervezett telekkialakĂ­tĂĄs, mely a falu elöregedĂ©sĂ©t hivatott megakadĂĄlyozni, azĂłta is ĂĄllandĂł akadĂĄlyokba ĂŒtközik.

Napjainkban telepĂŒlĂ©s csinosĂ­tĂĄsa, az Ă©lhetƑbb környezet kialakĂ­tĂĄsa, kulturĂĄlis rendezvĂ©nyeken az összetartozĂĄs erƑsĂ­tĂ©se jelenti a fƑ feladatot.

  • 1990–1994: HorvĂĄth Endre (fĂŒggetlen)[5]
  • 1994–1998: SĂĄndor Ferenc (fĂŒggetlen)[6]
  • 1998–2001: Devecsery JĂłzsef (fĂŒggetlen)[7]
  • 2001–2002: KovĂĄcs JĂĄnos (fĂŒggetlen)[8][9]
  • 2002–2006: KovĂĄcs JĂĄnos (fĂŒggetlen)[10]
  • 2006–2010: KovĂĄcs JĂĄnos (fĂŒggetlen)[11]
  • 2010–2014: FĂ©sĂŒs SĂĄndor (fĂŒggetlen)[12]
  • 2014–2019: FĂ©sĂŒs SĂĄndor (fĂŒggetlen)[13]
  • 2019–2024: FĂ©sĂŒs SĂĄndor (fĂŒggetlen)[14]
  • 2024– : FĂ©sĂŒs SĂĄndor (fĂŒggetlen)[1]

A telepĂŒlĂ©sen 2001. oktĂłber 21-Ă©n idƑközi polgĂĄrmester-vĂĄlasztĂĄst tartottak,[8] az elƑzƑ polgĂĄrmester lemondĂĄsa miatt.[15]

A telepĂŒlĂ©s nĂ©pessĂ©gĂ©nek vĂĄltozĂĄsa:

A népesség alakulåsa 2013 és 2026 között:
Lakosok szĂĄma
637
630
615
648
705
675
678
664
687
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es nĂ©pszĂĄmlĂĄlĂĄs sorĂĄn a lakosok 91,1%-a magyarnak, 1,9% cigĂĄnynak, 1,1% nĂ©metnek, 0,3% szlovĂĄknak mondta magĂĄt (8,9% nem nyilatkozott; a kettƑs identitĂĄsok miatt a vĂ©gösszeg nagyobb lehet 100%-nĂĄl). A vallĂĄsi megoszlĂĄs a következƑ volt: rĂłmai katolikus 37%, reformĂĄtus 18,4%, evangĂ©likus 1,3%, felekezeten kĂ­vĂŒli 11,6% (31,8% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakossĂĄg 90,9%-a vallotta magĂĄt magyarnak, 0,4% örmĂ©nynek, 0,4% cigĂĄnynak, 0,3% nĂ©metnek, 0,1% görögnek, 4,5% egyĂ©b, nem hazai nemzetisĂ©gƱnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettƑs identitĂĄsok miatt a vĂ©gösszeg nagyobb lehet 100%-nĂĄl). VallĂĄsuk szerint 20,1% volt rĂłmai katolikus, 12,5% reformĂĄtus, 0,9% evangĂ©likus, 0,3% görög katolikus, 1,8% egyĂ©b keresztĂ©ny, 1% egyĂ©b katolikus, 17,2% felekezeten kĂ­vĂŒli (45,8% nem vĂĄlaszolt).[17]

  • A telepĂŒlĂ©s legrĂ©gebbi Ă©pĂ­tett emlĂ©ke az ÁrpĂĄd-kori reformĂĄtus erƑdtemplom, mely a 12-13. szĂĄzadban Ă©pĂŒlt gĂłtikus stĂ­lusban. A törökdĂșlĂĄs idejĂ©n vĂ©gbement nagy pusztĂ­tĂĄs okozta kĂĄrokat csak az 1720-as Ă©vekben tudtĂĄk helyrehozni. SzentĂ©lye egyenes zĂĄrĂłdĂĄsĂș, melyet kƑbƑl kĂ©szĂŒlt dongĂĄs boltozattal fedtek be. A templom hajĂłjĂĄnak eredetileg is lapos mennyezete lehetett, tornya valĂłszĂ­nƱleg nem volt, a mostanit 1796-ban Ă©pĂ­tettĂ©k. A templom alatt feltĂĄratlan Ă©pĂ­tmĂ©nyek vannak. 1728 körĂŒl lĂ©tesĂŒlt kazettĂĄs mennyezetĂ©t a telepĂŒlĂ©s 1901 körĂŒl mĂșzeumnak adta el.
  • A SĂ©d patak partjĂĄn, több helyen malmok Ă©s azok maradvĂĄnyai emlĂ©keztetnek a XVII-XIX. szĂĄzadban itt virĂĄgzott mezƑgazdasĂĄgra Ă©s iparra. A közsĂ©gben egy vĂ­zimalom tekinthetƑ meg eredeti berendezĂ©sĂ©vel.
  • Vilonya földrajzi helyzetĂ©bƑl adĂłdĂłan könnyen elĂ©rhetƑ a termĂ©szetet kedvelƑknek a Balaton, Balaton-felvidĂ©k Ă©s a Bakony, mĂ­g az egyĂ©b, kulturĂĄlis Ă©s gazdasĂĄgi kapcsolatokat keresƑknek VeszprĂ©m közelsĂ©ge lehet szimpatikus. Vilonya ideĂĄlis hely a pihenni vĂĄgyĂłknak, s mindazoknak, akik a Balaton Ă©szakkeleti rĂ©giĂłjĂĄt szeretnĂ©k megismerni, felderĂ­teni.

Vilonya község intézményei

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]
  • ÖnkormĂĄnyzat
  • Az önkormĂĄnyzati hasznĂĄlatban lĂ©vƑ kĂ©t tantermes ĂĄltalĂĄnos iskola, mely oly sok generĂĄciĂłt szolgĂĄlt ki, visszakerĂŒlt az egyhĂĄz tulajdonĂĄba, Ă­gy 2000-ben a közsĂ©g ĂĄltal finanszĂ­rozott nagy beruhĂĄzĂĄs kapcsĂĄn Ășj iskolaĂ©pĂŒlet kerĂŒlt ĂĄtadĂĄsra. AzĂłta ez az Ășj Ă©pĂŒlet ad helyet az ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄnak Ă©s ĂłvodĂĄnak is. A biztonsĂĄgos mƱködĂ©s Ă©rdekĂ©ben Berhida Ă©s Vilonya telepĂŒlĂ©sek intĂ©zmĂ©nyfenntartĂł tĂĄrsulĂĄst hoztak lĂ©tre. Az iskolĂĄs gyermekek 1-4 osztĂĄlyig a vilonyai tagiskolĂĄban, a felsƑ tagozatosok a Peremarton-gyĂĄrtelepen talĂĄlhatĂł II. RĂĄkĂłczi Ferenc ÁltalĂĄnos IskolĂĄban, mint anyaintĂ©zmĂ©nyben folytathatjĂĄk tanulmĂĄnyaikat. Az ĂłvodĂĄs korĂș gyermekek nevelĂ©se a vilonyai ĂłvodĂĄban biztosĂ­tott.
  • A közsĂ©g egĂ©szsĂ©gĂŒgyi ellĂĄtĂĄsa is BerhidĂĄval közös. VĂ©dƑnƑi, hĂĄziorvosi Ă©s gyermekorvosi ellĂĄtĂĄs biztosĂ­tott.
  • MƱvelƑdĂ©si hĂĄz, ahol a közsĂ©gi könyvtĂĄr Ă©s az ĂĄllami tĂĄmogatĂĄssal megvalĂłsult eMagyarorszĂĄg Pont is megtalĂĄlhatĂł. A könyvtĂĄr az Eötvös KĂĄroly Megyei KönyvtĂĄrral egyĂŒttmƱködĂ©sben mƱködik.

Vilonya hĂ­res szĂŒlöttei

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]

FebruĂĄr: Farsang – ĂłvodĂĄsok Ă©s iskolĂĄsok jelmezes felvonulĂĄsa, zenĂ©s est.
MĂĄrcius: NƑnapi mƱsor Ă©s bĂĄl
Április: Férfinapi bål
MĂĄjus: 1-jĂ©n, majĂĄlis az erdƑben – labdarĂșgĂłtorna, gyerekeknek sorverseny
Utolsó vasårnap: gyereknap. Bohóc Kupa és sportnap
JĂșnius: A harmadik hĂ©tvĂ©gĂ©jĂ©n falunap – „SĂ©d party”
Augusztus: UtolsĂł vasĂĄrnapjĂĄn bĂșcsĂș – mise, kirakodĂłvĂĄsĂĄr
Szeptember: Bohóc Kupa és sportnap
OktĂłber: SzĂŒreti bĂĄl
December: FalukarĂĄcsony – ĂłvodĂĄsok, iskolĂĄsok, nyugdĂ­jasok, civil szervezetek mƱsora

RendezvĂ©nyek szervezĂ©sĂ©ben Ă©s lebonyolĂ­tĂĄsĂĄban aktĂ­van rĂ©szt vĂĄllalnak önszervezƑdƑ csoportok, akik a lakossĂĄghoz viszonyĂ­tott lĂ©tszĂĄmarĂĄnyukat tekintve kimagaslanak a rĂ©giĂłban.

  • FĂ©rfi dalkör,
  • Iskolai SzĂŒlƑi MunkaközössĂ©g,
  • NyugdĂ­jas Klub,
  • Óvodai SzĂŒlƑi MunkaközössĂ©g,
  • Vilonyai NĂ©pdalkör,
  • VilonyĂĄĂ©rt EgyesĂŒlet,
  • Vilonyai kispĂĄlyĂĄs labdarĂșgĂłcsapat.

Vilonya testvĂ©rtelepĂŒlĂ©se

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Vilonya telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2024. jĂșnius 9. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2024. szeptember 4.
  2. ↑ "MagyarorszĂĄg helysĂ©gnĂ©vtĂĄra". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. oktĂłber 7. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2026. oktĂłber 7.
  3. ↑ "A Vilonyai-hegyek tĂĄjkĂ©pi Ă©rtĂ©kei". 2014. mĂĄjus 3. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2014. mĂĄjus 3.
  4. ↑ TakĂĄts SĂĄndor: A török hĂłdoltsĂĄg korĂĄbĂłl I. 338-339.
  5. ↑ "Vilonya telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1990. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. februĂĄr 21.
  6. ↑ "Vilonya telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1994. december 11. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. februĂĄr 17.
  7. ↑ "Vilonya telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1998. oktĂłber 18. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. ĂĄprilis 12.
  8. 1 2 "A 2001. oktĂłber 21-Ă©n tartott idƑközi vĂĄlasztĂĄsok eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2001. oktĂłber 21. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄjus 26.
  9. ↑ A hivatkozott forrĂĄsbĂłl a vĂĄlasztĂĄs rĂ©szletes eredmĂ©nyei nem ĂĄllapĂ­thatĂłk meg.
  10. ↑ "Vilonya telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2002. oktĂłber 20. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. ĂĄprilis 12.
  11. ↑ "Vilonya telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2006. oktĂłber 1. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. ĂĄprilis 12.
  12. ↑ "Vilonya telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2010. oktĂłber 3. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. februĂĄr 20.
  13. ↑ "Vilonya telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2014. oktĂłber 12. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. februĂĄr 20.
  14. ↑ "Vilonya telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2019. oktĂłber 13. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2024. jĂșnius 16.
  15. ↑ "IdƑközi önkormĂĄnyzati vĂĄlasztĂĄsok 2001-ben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2001. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄjus 26.
  16. ↑ Vilonya HelysĂ©gnĂ©vtĂĄr
  17. ↑ Vilonya HelysĂ©gnĂ©vtĂĄr
  • Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimolĂłgiai szĂłtĂĄra II. (L–Zs). 4. bƑv., jav. kiadĂĄs. Budapest: AkadĂ©miai. 1988. ISBN 963-05-4569-1
  • Magyar Larousse : EnciklopĂ©dikus szĂłtĂĄr III. (N–Zs). FƑszerk. Ruzsiczky Éva, SzĂĄvai JĂĄnos. Budapest: AkadĂ©miai. 1994. ISBN 963-05-6748-2
  • A Magyar KöztĂĄrsasĂĄg HelysĂ©gnĂ©vtĂĄra, KSH, Budapest; 2003