UgrĂĄs a tartalomhoz

Oroszi

EllenƑrzött
A Wikipédiåból, a szabad enciklopédiåból
Oroszi
Oroszi cĂ­mere
Oroszi cĂ­mere
Oroszi zĂĄszlaja
Oroszi zĂĄszlaja
Közigazgatås
Orszåg Magyarorszåg
RĂ©giĂłKözĂ©p-DunĂĄntĂșl
MegyeVeszprém
JĂĄrĂĄsDevecseri
Jogållåsközség
PolgĂĄrmesterMihĂĄly EnikƑ (fĂŒggetlen)[1]
IrĂĄnyĂ­tĂłszĂĄm8458
Körzethívószåm88
Népesség
Teljes nĂ©pessĂ©g130 fƑ (2026. jan. 1.)[2]
NĂ©psƱrƱsĂ©g28,69 fƑ/kmÂČ
Földrajzi adatok
TerĂŒlet4,74 kmÂČ
IdƑzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
Ă©. sz. 47° 09â€Č 22″, k. h. 17° 24â€Č 59″47.156000°N 17.416589°EKoordinĂĄtĂĄk: Ă©. sz. 47° 09â€Č 22″, k. h. 17° 24â€Č 59″47.156000°N 17.416589°E
Oroszi (Veszprém megye)
Oroszi
Oroszi
Pozíció Veszprém megye térképén
Oroszi weboldala
A WikimĂ©dia Commons tartalmaz Oroszi tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat.

Oroszi község Veszprém vårmegyében, a Devecseri jåråsban.

PĂĄpĂĄtĂłl dĂ©lre, a SomlĂłtĂłl keletre, Doba, Noszlop Ă©s Borszörcsök közt fekszik. TulajdonkĂ©ppen zsĂĄktelepĂŒlĂ©snek tekinthetƑ, mert kiĂ©pĂ­tett közĂșton csak Noszlop dĂ©li rĂ©sze felƑl, a 8402-es ĂștbĂłl kiĂĄgazĂł 84 104-es szĂĄmĂș mellĂ©kĂșton Ă©rhetƑ el. DobĂĄval egy szilĂĄrd burkolatĂș, keskeny, de jĂł minƑsĂ©gƱ önkormĂĄnyzati Ășt köti össze.

A kis falut feltehetƑleg Szent IstvĂĄn korĂĄban alapĂ­tottĂĄk, elsƑ Ă­rĂĄsos emlĂ­tĂ©se 1288-bĂłl szĂĄrmazik. A közĂ©pkor folyamĂĄn parasztok Ă©s nemesek laktĂĄk, de 1550 utĂĄn mĂĄr csak nemesek voltak itt.

A török hĂłdoltsĂĄg alatt pusztĂĄvĂĄ vĂĄlt, 1733-bĂłl tudunk ismĂ©t itt lakĂł csalĂĄdokrĂłl. Ekkoriban fƑleg földmƱvelĂ©ssel foglalkoztak a helyiek.

A 19. szĂĄzad elejĂ©n a hatĂĄrĂĄn lĂ©vƑ erdƑk kiirtĂĄsĂĄval terĂŒlete majdnem kĂ©tszeresĂ©re növekedett, de ez nĂ©pessĂ©ggyarapodĂĄst nem hozott magĂĄval. Az 1880-as Ă©vekben nagyobb terĂŒleteket vesztett el, amiket Noszlophoz csatoltak. Ennek hatĂĄsai miatt a kĂ©t vilĂĄghĂĄborĂș között sokan kivĂĄndoroltak.

A 20. szåzad elején Veszprém vårmegye Devecseri jåråsåhoz tartozott.

1910-ben 514 rĂłmai katolikus magyar lakosa volt.

A kĂ©t vilĂĄghĂĄborĂșban összesen 34 helyi vesztette Ă©letĂ©t.

  • 1990–1994: Katona MĂĄria (fĂŒggetlen)[3]
  • 1994–1998: Berecz LĂĄszlĂł (fĂŒggetlen)[4]
  • 1998–2002: Berecz LĂĄszlĂł (fĂŒggetlen)[5]
  • 2002–2005: Berecz LĂĄszlĂł (fĂŒggetlen)[6]
  • 2006–2006: DĂĄniel Ferenc (fĂŒggetlen)[7]
  • 2006–2010: DĂĄniel Ferenc (fĂŒggetlen)[8]
  • 2010–2014: DĂĄniel Ferenc (fĂŒggetlen)[9]
  • 2014–2019: DĂĄniel Ferenc (fĂŒggetlen)[10]
  • 2019–2024: MihĂĄly EnikƑ (fĂŒggetlen)[11]
  • 2024– : MihĂĄly EnikƑ (fĂŒggetlen)[1]

A telepĂŒlĂ©sen 2006. februĂĄr 19-Ă©n idƑközi polgĂĄrmester-vĂĄlasztĂĄst tartottak,[7] az elƑzƑ polgĂĄrmester halĂĄla miatt.[12]

A telepĂŒlĂ©s nĂ©pessĂ©gĂ©nek vĂĄltozĂĄsa:

A népesség alakulåsa 2013 és 2026 között:
Lakosok szĂĄma
136
128
134
123
127
129
131
138
130
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es nĂ©pszĂĄmlĂĄlĂĄs sorĂĄn a lakosok 88,5%-a magyarnak, cigĂĄny 4,6%-nak, 0,8% nĂ©metnek, 0,8% romĂĄnnak, 0,8% lengyelnek mondta magĂĄt (11,5% nem nyilatkozott; a kettƑs identitĂĄsok miatt a vĂ©gösszeg nagyobb lehet 100%-nĂĄl). A vallĂĄsi megoszlĂĄs a következƑ volt: rĂłmai katolikus 74,6%, reformĂĄtus 6,9%, evangĂ©likus 0,8%, felekezeten kĂ­vĂŒli 3,1% (14,6% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakossĂĄg 92,1%-a vallotta magĂĄt magyarnak, 3,1% nĂ©metnek, 0,8% cigĂĄnynak, 3,9% egyĂ©b, nem hazai nemzetisĂ©gƱnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettƑs identitĂĄsok miatt a vĂ©gösszeg nagyobb lehet 100%-nĂĄl). VallĂĄsuk szerint 38,6% volt rĂłmai katolikus, 6,3% reformĂĄtus, 0,8% egyĂ©b keresztĂ©ny, 1,6% egyĂ©b katolikus, 24,4% felekezeten kĂ­vĂŒli (28,3% nem vĂĄlaszolt).[14]

  • Szent MihĂĄly-templom

A barokk templom 1757 körĂŒl Ă©pĂŒlt, oldalĂĄn napĂłrĂĄt lĂĄthatunk.

  • id. Antall JĂłzsef-szobor

A közsĂ©g hĂ­res szĂŒlöttjĂ©nek 2003-ban ĂĄllĂ­tottak mellszobrot.

  1. 1 2 "Oroszi telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2024. jĂșnius 9. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2024. szeptember 17.
  2. ↑ "MagyarorszĂĄg helysĂ©gnĂ©vtĂĄra". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. oktĂłber 7. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2026. oktĂłber 7.
  3. ↑ "Oroszi telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1990. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. februĂĄr 21.
  4. ↑ "Oroszi telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1994. december 11. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. januĂĄr 21.
  5. ↑ "Oroszi telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1998. oktĂłber 18. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄrcius 28.
  6. ↑ "Oroszi telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2002. oktĂłber 20. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄrcius 28.
  7. 1 2 "Oroszi telepĂŒlĂ©si idƑközi vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2006. februĂĄr 19. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄjus 30.
  8. ↑ "Oroszi telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2006. oktĂłber 1. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄrcius 28.
  9. ↑ "Oroszi telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2010. oktĂłber 3. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2011. jĂșlius 26.
  10. ↑ "Oroszi telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2014. oktĂłber 12. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. januĂĄr 21.
  11. ↑ "Oroszi telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2019. oktĂłber 13. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2024. jĂșnius 1.
  12. ↑ "2006. Ă©vre kitƱzött idƑközi önkormĂĄnyzati vĂĄlasztĂĄsok az idƑközi vĂĄlasztĂĄs napja szerinti idƑrendben I." (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2006. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄjus 30.
  13. ↑ Oroszi HelysĂ©gnĂ©vtĂĄr
  14. ↑ Oroszi HelysĂ©gnĂ©vtĂĄr

KĂŒlsƑ hivatkozĂĄsok

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]