Oroszi
| Oroszi | |||
| |||
| Közigazgatås | |||
| OrszĂĄg | |||
| RĂ©giĂł | KözĂ©p-DunĂĄntĂșl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| JĂĄrĂĄs | Devecseri | ||
| Jogållås | község | ||
| PolgĂĄrmester | MihĂĄly EnikĆ (fĂŒggetlen)[1] | ||
| IrĂĄnyĂtĂłszĂĄm | 8458 | ||
| KörzethĂvĂłszĂĄm | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes nĂ©pessĂ©g | 130 fĆ (2026. jan. 1.)[2] | ||
| NĂ©psƱrƱsĂ©g | 28,69 fĆ/kmÂČ | ||
| Földrajzi adatok | |||
| TerĂŒlet | 4,74 kmÂČ | ||
| IdĆzĂłna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Oroszi weboldala | |||
A WikimĂ©dia Commons tartalmaz Oroszi tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat. | |||
Oroszi község Veszprém vårmegyében, a Devecseri jåråsban.
Fekvése
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]PĂĄpĂĄtĂłl dĂ©lre, a SomlĂłtĂłl keletre, Doba, Noszlop Ă©s Borszörcsök közt fekszik. TulajdonkĂ©ppen zsĂĄktelepĂŒlĂ©snek tekinthetĆ, mert kiĂ©pĂtett közĂșton csak Noszlop dĂ©li rĂ©sze felĆl, a 8402-es ĂștbĂłl kiĂĄgazĂł 84 104-es szĂĄmĂș mellĂ©kĂșton Ă©rhetĆ el. DobĂĄval egy szilĂĄrd burkolatĂș, keskeny, de jĂł minĆsĂ©gƱ önkormĂĄnyzati Ășt köti össze.
Története
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A kis falut feltehetĆleg Szent IstvĂĄn korĂĄban alapĂtottĂĄk, elsĆ ĂrĂĄsos emlĂtĂ©se 1288-bĂłl szĂĄrmazik. A közĂ©pkor folyamĂĄn parasztok Ă©s nemesek laktĂĄk, de 1550 utĂĄn mĂĄr csak nemesek voltak itt.
A török hĂłdoltsĂĄg alatt pusztĂĄvĂĄ vĂĄlt, 1733-bĂłl tudunk ismĂ©t itt lakĂł csalĂĄdokrĂłl. Ekkoriban fĆleg földmƱvelĂ©ssel foglalkoztak a helyiek.
A 19. szĂĄzad elejĂ©n a hatĂĄrĂĄn lĂ©vĆ erdĆk kiirtĂĄsĂĄval terĂŒlete majdnem kĂ©tszeresĂ©re növekedett, de ez nĂ©pessĂ©ggyarapodĂĄst nem hozott magĂĄval. Az 1880-as Ă©vekben nagyobb terĂŒleteket vesztett el, amiket Noszlophoz csatoltak. Ennek hatĂĄsai miatt a kĂ©t vilĂĄghĂĄborĂș között sokan kivĂĄndoroltak.
A 20. szåzad elején Veszprém vårmegye Devecseri jåråsåhoz tartozott.
1910-ben 514 rĂłmai katolikus magyar lakosa volt.
A kĂ©t vilĂĄghĂĄborĂșban összesen 34 helyi vesztette Ă©letĂ©t.
Közélete
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]Polgårmesterei
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- 1990â1994: Katona MĂĄria (fĂŒggetlen)[3]
- 1994â1998: Berecz LĂĄszlĂł (fĂŒggetlen)[4]
- 1998â2002: Berecz LĂĄszlĂł (fĂŒggetlen)[5]
- 2002â2005: Berecz LĂĄszlĂł (fĂŒggetlen)[6]
- 2006â2006: DĂĄniel Ferenc (fĂŒggetlen)[7]
- 2006â2010: DĂĄniel Ferenc (fĂŒggetlen)[8]
- 2010â2014: DĂĄniel Ferenc (fĂŒggetlen)[9]
- 2014â2019: DĂĄniel Ferenc (fĂŒggetlen)[10]
- 2019â2024: MihĂĄly EnikĆ (fĂŒggetlen)[11]
- 2024â : MihĂĄly EnikĆ (fĂŒggetlen)[1]
A telepĂŒlĂ©sen 2006. februĂĄr 19-Ă©n idĆközi polgĂĄrmester-vĂĄlasztĂĄst tartottak,[7] az elĆzĆ polgĂĄrmester halĂĄla miatt.[12]
Népesség
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A telepĂŒlĂ©s nĂ©pessĂ©gĂ©nek vĂĄltozĂĄsa:
| Lakosok szĂĄma | 136 | 128 | 134 | 123 | 127 | 129 | 131 | 138 | 130 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es nĂ©pszĂĄmlĂĄlĂĄs sorĂĄn a lakosok 88,5%-a magyarnak, cigĂĄny 4,6%-nak, 0,8% nĂ©metnek, 0,8% romĂĄnnak, 0,8% lengyelnek mondta magĂĄt (11,5% nem nyilatkozott; a kettĆs identitĂĄsok miatt a vĂ©gösszeg nagyobb lehet 100%-nĂĄl). A vallĂĄsi megoszlĂĄs a következĆ volt: rĂłmai katolikus 74,6%, reformĂĄtus 6,9%, evangĂ©likus 0,8%, felekezeten kĂvĂŒli 3,1% (14,6% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakossĂĄg 92,1%-a vallotta magĂĄt magyarnak, 3,1% nĂ©metnek, 0,8% cigĂĄnynak, 3,9% egyĂ©b, nem hazai nemzetisĂ©gƱnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettĆs identitĂĄsok miatt a vĂ©gösszeg nagyobb lehet 100%-nĂĄl). VallĂĄsuk szerint 38,6% volt rĂłmai katolikus, 6,3% reformĂĄtus, 0,8% egyĂ©b keresztĂ©ny, 1,6% egyĂ©b katolikus, 24,4% felekezeten kĂvĂŒli (28,3% nem vĂĄlaszolt).[14]
Nevezetességei
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]- Szent Mihåly-templom
A barokk templom 1757 körĂŒl Ă©pĂŒlt, oldalĂĄn napĂłrĂĄt lĂĄthatunk.
- id. Antall JĂłzsef-szobor
A közsĂ©g hĂres szĂŒlöttjĂ©nek 2003-ban ĂĄllĂtottak mellszobrot.
HĂres emberek
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- Itt szĂŒletett 1896. mĂĄrcius 28-ĂĄn id. Antall JĂłzsef politikus, miniszter, Antall JĂłzsef miniszterelnök Ă©desapja.
Jegyzetek
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- 1 2 "Oroszi telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2024. jĂșnius 9. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2024. szeptember 17.
- â "MagyarorszĂĄg helysĂ©gnĂ©vtĂĄra". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. oktĂłber 7. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2026. oktĂłber 7.
- â "Oroszi telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1990. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. februĂĄr 21.
- â "Oroszi telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1994. december 11. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. januĂĄr 21.
- â "Oroszi telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 1998. oktĂłber 18. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄrcius 28.
- â "Oroszi telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2002. oktĂłber 20. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄrcius 28.
- 1 2 "Oroszi telepĂŒlĂ©si idĆközi vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2006. februĂĄr 19. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄjus 30.
- â "Oroszi telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2006. oktĂłber 1. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄrcius 28.
- â "Oroszi telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). OrszĂĄgos VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2010. oktĂłber 3. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2011. jĂșlius 26.
- â "Oroszi telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2014. oktĂłber 12. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. januĂĄr 21.
- â "Oroszi telepĂŒlĂ©si vĂĄlasztĂĄs eredmĂ©nyei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2019. oktĂłber 13. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2024. jĂșnius 1.
- â "2006. Ă©vre kitƱzött idĆközi önkormĂĄnyzati vĂĄlasztĂĄsok az idĆközi vĂĄlasztĂĄs napja szerinti idĆrendben I." (html) (magyar nyelven). Nemzeti VĂĄlasztĂĄsi Iroda. 2006. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. mĂĄjus 30.
- â Oroszi HelysĂ©gnĂ©vtĂĄr
- â Oroszi HelysĂ©gnĂ©vtĂĄr
