Ugrás a tartalomhoz

Lovászpatona

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lovászpatona
A Somogyi-kastély
A Somogyi-kastély
Lovászpatona címere
Lovászpatona címere
Lovászpatona zászlaja
Lovászpatona zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásPápai
Jogállásközség
PolgármesterPula Tamás (független)[1]
Irányítószám8553
Körzethívószám89
Népesség
Teljes népesség1140 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület49,9 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 25′ 57″, k. h. 17° 37′ 34″47.432450°N 17.626031°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 57″, k. h. 17° 37′ 34″47.432450°N 17.626031°E
Lovászpatona (Veszprém megye)
Lovászpatona
Lovászpatona
Pozíció Veszprém megye térképén
Lovászpatona weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lovászpatona témájú médiaállományokat.

Lovászpatona község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

A község Veszprém vármegye északi szélén, a Sokorói-dombság déli nyúlványain, a Marcalba csordogáló Csángota-ér partjai mellett található. A település érintkezik Győr-Moson-Sopron megye határával és a Bakony hegység északi részével is. Az enyhe lankák, az alacsony dombok és sekély völgyek változatos látványt nyújtanak.

Megközelítése közösségi közlekedéssel nehézkes, mert vasútvonal nem érinti és az erre vezető autóbuszjáratok is ritkán közlekednek.

Közúton a (Kisbér)–Veszprémvarsány–Pápa közti 832-es főútországútról Csótnál letérve Vanyola érintésével érhető el, a 8306-os úton, vagy Gicnél lekanyarodva Nagydémen keresztül a mintegy 9 kilométer hosszú, 83 121-es számú mellékúton. Győr felől Tétig a 83-as főúton, majd arról letérve Gyömörén keresztül ugyancsak a 8306-os úton lehet elérni.

Lovászpatona nevét 1353-ban Pathona néven említette először oklevél, 1374-ben pedig már Louazapathana néven volt említve.

A neve a Patona személynévből ered, ennek származása ismeretlen. Sok kutató szerint török eredetű lehet. Az előneve a királyi lovászok ittlétére utal. 1437-ben Luxemburgi Zsigmond 2500 arany forintért elzálogosítja, Szerdahely, Udvarnok és Szerecsen prédiumokkal együtt Chupor Pál bán fiainak: Demeter püspöknek és Akáciusnak, udvari vitézének.[3]

A középkorban mezőváros volt, s területén több nemes osztozott. Például: a Nemal, a Thuri, és a Hathalmi családok, akik helyben laktak szolganépükkel. A török 1531-ben felégeti, 1552-től adót fizetnek nekik. 1589-től 1608-ig pusztaság. 1738-tól Festetics József gróf nyeri el királyi adományként, mely ezután mezővárosból jobbágyfaluvá sorvad.1828-tól ismét mezőváros lesz. Ez időben lakossága 1858 fő volt.

Anyakönyvezés szempontjából a településhez tartoztak az alábbi lakott helyek: Agyi major (katolikus), Heiter major (katolikus), Nagydém (katolikus és evangélikus), Répás (katolikus), Szegle (katolikus), Szerdahely (katolikus), Vicse (katolikus és evangélikus), valamint Góré puszta (evangélikus).[4]

Híres volt országos vásárairól. A földművelés kétnyomásos rendszerű. A településen a földművelésen és állattenyésztésen kívül jelentős volt a fuvarozás. 1857 és 1949 között megnőtt a község szántóterülete.

1959-ben megalakult termelőszövetkezete. A helyi lakosság nagyobb része itt dolgozott. Kisebb része a Pápai Állami Gazdaság helyi telephelyén. Sokan eljárnak a győri üzemekbe. A fő profil a földművelés és az állattenyésztés volt. Ennek ellenére árbevételének több mint felét ipari tevékenységből, illetve szolgáltatásból szerezte.

Az 1960-ig működő növénynemesítő telepén kísérletezték ki a lovászpatonai rozsot, biborherét, és napraforgót. Az elmúlt évtizedekben utakat, járdákat, tűzoltószertárat, takarékszövetkezetet, gyógyszertárat építettek. Újjáépítették a kastélyiskolát, az orvosi rendelőt. Fogorvosi rendelő és lakás épült. A tsz. varrodájában 150 fő dolgozik. Terménytárolót és halastavat létesítettek.

  • 1990–1994: Horváth Károly (független)[5]
  • 1994–1998: Takács József (független)[6]
  • 1998–2002: Komenda László (független)[7]
  • 2002–2006: Takács József (független)[8]
  • 2006–2010: Pintér Imre (független)[9]
  • 2010–2014: Pintér Imre (független)[10]
  • 2014–2019: Pintér Imre (független)[11]
  • 2019–2024: Pintér Imre (független)[12]
  • 2024–2025: Pula Tamás (független)[13]
  • 2025– : Pula Tamás (független)[1]

2025. augusztus 24-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a községben, ezúttal az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott feloszlása miatt. A négy jelölt között a hivatalban lévő polgármester is elindult, és a választás eredményeként meg is erősítette pozícióját.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
1154
1125
1133
1082
1189
1151
1134
1116
1140
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 2,2% németnek mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 1,4%, evangélikus 18,6%, felekezeten kívüli 6,4% (16,7% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% cigánynak, 1,3% németnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,9% volt római katolikus, 12,2% evangélikus, 2,9% református, 0,4% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 10,7% felekezeten kívüli (28,8% nem válaszolt).[15]

Az Árpád-kori eredetű evangélikus templom
Az Árpád-kori eredetű evangélikus templom
Az evangélikus templom légi felvételen

Híres lovászpatonaiak

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • László Dezső (1893–1949) magyar katonatiszt a második világháború idején
  • Babics Endre (1894–1955) kanonok, szerkesztő
  • Babics Antal (1902–1992) orvos, politikus
  • Kollár Kálmán (1932–2012) karnagy
  • Hárs József (1944–) agrármérnök
  1. 1 2 "Lovászpatona települési időközi polgármester-választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2025. augusztus 24. Hozzáférés: 2025. augusztus 24.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ MOL DL-DF 93757
  4. ↑ Kálniczky László: A Magyar Országos Levéltár Filmtárában mikrofilmen őrzött anyakönyvek katalógusa. (Tematikus konspektus) 1. kötet. Bevezető, Aba-Nyíracsád (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 4/1. Budapest, 1998)
  5. ↑ "Lovászpatona települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  6. ↑ "Lovászpatona települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 6.
  7. ↑ "Lovászpatona települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 20.
  8. ↑ "Lovászpatona települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 20.
  9. ↑ "Lovászpatona települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 20.
  10. ↑ "Lovászpatona települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2025. augusztus 21.
  11. ↑ "Lovászpatona települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2025. augusztus 21.
  12. ↑ "Lovászpatona települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 28.
  13. ↑ "Lovászpatona települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2025. augusztus 21.
  14. ↑ Lovászpatona Helységnévtár
  15. ↑ Lovászpatona Helységnévtár