Márkó

Márkó
Római katolikus Szent Márk-templom
Márkó címere Márkó zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Veszprém
Járás	Veszprémi
Jogállás	község
Polgármester	Szalai Szabolcs (független)
Irányítószám	8441
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	1790 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	36,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	34,41 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 07′ 19″, k. h. 17° 48′ 47″47.121969444444, 17.81315
Márkó Pozíció Veszprém megye térképén
Márkó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Márkó témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Márkó (németül: Markusdorf) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.

Fekvése

Veszprémtől 9 kilométerre nyugatra, Herendtől 5 kilométerre keletre fekszik. Mindkét város irányából a 8-as főútról leágazó 8313-as úton közelíthető meg. Áthalad a területén a MÁV 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonala is, az itteni megállóhelyre a község központjában a 8313-asról észak felé kiágazó 83 111-es út vezet. A legközelebbi település, Bánd 3 kilométerre nyugatra fekszik.

Története

Régészeti leletek és középkori oklevelek tanúsága szerint a mai település helyén egykor több település, többek között Szent Márk falva állhatott. A török időkben elpusztult és elnéptelenedett falvak helyén csak a 18. században indult újra az élet. Padányi Biró Márton püspök és a veszprémi káptalan 1741-ben német, olasz telepeseket hívott erre a vidékre, akik megalapították és felépítették Márkót. Jellegzetes egyutcás település volt sokáig.

Barokk római katolikus temploma 1754-ben épült. A német telepesek a 18. század végére templomukat is felépítették, ami 1834 nagypéntekén leégett. Emlékére emelték a közeli dombra 1839-ben a késő klasszicista stílusú Kálvária-kápolnát.

A német anyanyelvű lakók nagy részét a második világháború után kitelepítették, helyükre magyar nyelvű népesség érkezett.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Migray Emőd (független)
• 1994–1998: Kardos János (független)
• 1998–2002: Kardos János (független)
• 2002–2006: Kardos János (független)
• 2006–2010: Szabó Gyula (független)
• 2010–2014: Hartmann Antal (független)
• 2014–2019: Hartmann Antal (független)
• 2019–2024: Hartmann Antal (Fidesz-KDNP)
• 2024– : Szalai Szabolcs (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:

Lakosok száma	1216	1212	1214	1723	1805	1777	1797	1790	1790
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024	2025	2026

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 11,8% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% szerbnek mondta magát (15% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49%, református 6,9%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 15,8% (26% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% németnek, 0,3% románnak, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, bolgárnak, ruszinnak, ukránnak és szlováknak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,6% volt római katolikus, 7,3% református, 1,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,4% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 14,8% felekezeten kívüli (40,7% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Házai közül még őrzi néhány a népi építészet formakincsét és hagyományait.
• A fennsíkból kiemelkedő dombon a Kálvária fehér kápolnája és stációi már messziről látszanak (külön érdekesség, hogy a kálváriát keresztülszeli a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal, a keresztút a kápolnát megelőző stáció előtti szakaszon egy gyalogos felüljárón halad át a sínek felett).

Képgaléria

• 
  Márkó 250 éves emlékoszlopa
• 
  A márkói kálvária első stációja
• 
  A kálváriakápolna
• 
  A kálváriakápolna belső tere

További információk

• Márkói katolikus templom fotói
• Irány Magyarország!: Márkó
• Térképcentrum Archiválva 2008. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben