Jak–19

	Jak–19
	A Jak–19 háromnézeti rajza
Funkció	vadászrepülőgép
Gyártó	Jakovlev
Tervező	Jakovlev
Gyártási darabszám	2 (prototípus)
Első felszállás	1947. január 8.
Szolgálatba állítás	nem rendszeresítették
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jak–19 témájú médiaállományokat.

A Jak–19 a szovjet Jakovlev tervezőiroda 1947-ben készített vadászrepülőgép-prototípusa volt. A Jak–15 után ez volt a Jakovlev-tervezőiroda második sugárhajtású vadászgépe és az első teljesen fémépítésű héjszerkezettel és hidraulikával épített repülőgép. A Jak–19 volt a második szovjet vadászgép, melybe utánégetős sugárhajtóművet építettek be, a Klimov RD–10F típust, és az utolsó Jakovlev repülőgép, melyet a német Jumo 004 alapján készült RD–10 hajtott. Mindössze két prototípus épült belőle. Az USAF a Type 7 kódnevet adta a gépnek.^[1]

Tervezés és fejlesztés

1946 tavaszán az OKB-115 határozatot hozott a Jak–19 tervezésére. A repülőgépnek középszárnyas, teljesen fémépítésű, egyenes szárnyú orrkerekes futóművel rendelkező konstrukciót szántak, mely a szovjet vadászgép jövőbeli szerkezetére nézve kiindulás lehetett volna. Itt alkalmaztak először a burkolólemezek felerősítésére süllyesztett fejű szegecseket és először alkalmaztak hidraulikát. Ez lett a második szovjet repülőgép, melynek hajtóműve utánégőt kapott (az első a Lavocskin 156 volt). Az utánégőt a Repülőgépmotorok Központi Intézete fejlesztette ki. Ez a berendezés egy felbővített fúvócsőből állt, melybe gyűrű alakú üzemanyag befecskendező csövet építettek. A cső geometriája és a kiömlő keresztmetszet két hidraulikusan mozgatott kúppal volt állítható. A legnagyobb utánégető teljesítménnyel a tolóerőt 10,7 kN-ra tudták növelni tengerszinten.

A Jak–19 konstrukciója radikális ugrást jelentett a korábbi Jak–15 és Jak–17 kis lépésenkénti fejlesztéséhez képest. Ezen kívül eltértek a korábbi Jakovlev gépeknél alkalmazott Clark YH szárnyprofiltól is, itt CAGI 12% karcsúságú lamináris profilt használtak. A kormányfelület egy darabból készült, rudazattal működtetett fémborítású Frise-csűrőket és hidraulikusan mozgatott réselt CAGI ívelőlapokat tartalmazott.

A hordó alakú törzs egyszerű fél-héjszerkezet volt 0,8–1,8 mm vastagságú lemezzel borítva. A hajtómű légbeömlése először került a gép orrába, majd kettévált a pilótafülke előtt, két oldalról megkerülve azt. A törzs hátsó része karimával és csavarokkal csatlakozott az első részhez, ezzel lehetővé vált az egész hátsó törzsrész leszerelése abból a célból, hogy könnyen hozzáférjenek a hajtóműhöz. A vízszintes és függőleges vezérsík is teljesen fémépítésű lett, azonban csak a magassági kormányok kaptak trimmelő lapokat.

Az orrkerekes futómű pneumatikusan működtethető és három nitrogén-olaj lengéscsillapítója van. A beálló típusú orrkerekeket előrefelé lehetett behúzni a motor légszívó nyílása mögé, osztott ajtóval zárultak. Az üzemanyagkapacitás 815 dm³ volt, ezen kívül az indítómotornál 11 dm³, mely az utánégő indítását segítette, melyet villamos meghajtású szivattyú táplált üzemanyaggal.

A pilótafülke nem volt túlnyomásos, azonban fel volt szerelve egy kezdetleges kordit robbanóanyaggal működtetett katapultüléssel. A pilótaülés szélvédője golyóálló üvegből készült. Az egy darabból készült kabintetőt hátracsúsztatva lehetett nyitni. A gép szabványos RSIU-6 rádiót kapott. Fegyverzete két Nudelman–Szuranov NSZ–23 gépágyúból állt, egyenként 70–75 tölténnyel.

Próbák

Két prototípus épült. Egyik sem kapott festést. Mindkét gép tömege csak kevéssel haladta meg a Jak–15 és Jak–17 tömegét. Az első prototípus (a Jak–19–I) hívójele Sárga 24 volt és egy 5-ös számot festettek a függőleges vezérsík alsó részére. Ez a gép először 1947. január 8-án repült M. I. Ivanov berepülőpilótával a pilótaülésben. Repülés közben a gép könnyen kezelhető volt, jól reagált a kormánymozdulatokra. Legnagyobb hibája az utánégő volt, mely kissé csökkentette a motor utánégő nélküli tolóerejét. Még rosszabb volt, hogy begyújtása bonyolult és megbízhatatlan művelet volt, alkalmatlan a harc közbeni használatra. Ennek a prototípusnak a függőleges vezérsíkját később szögletes alakúra cserélték ki.

A második prototípus (Jak–19–II) hívójele Sárga 25 volt, és egy 2-es számot festettek a függőleges vezérsíkra. A repülőgépet az 1947. évi tusinói légiparádén mutatták be a közönségnek. A vízszintes vezérsík 4°-os negatív "V" állást kapott és szárnyvég alatti póttartályokat, a Jak–17-hez hasonlóan. Sz. N. Anohin berepülőpilóta az 1947. augusztus 21-i első felszállás után megállapította, hogy a repülőgép könnyen kezelhető, de érezhetően elavult a hajtóműve: gyenge és megbízhatatlan.

Az állami minősítő vizsgán a repülőgép nem felelt meg, mivel a botkormányt csak nagy erővel lehetett kezelni, nem volt sem fűtés, sem szellőzés a kabinban és gyenge volt a fegyverzet is. Emiatt a további fejlesztést leállították. A döntést megerősítette a Rolls-Royce Derwent alapján gyártott Klimov RD–500 hajtómű megérkezése is, mely jelentős előrehaladást jelentett mind a tolóerő, az üzembiztonság, élettartam és a karbantartás egyszerűsége terén.

A repülőgép nyugati kódjelzést nem kapott, mivel az 1970-es évek végéig nem volt tudomásuk a létezéséről.

Műszaki adatok (Jak–19)

Személyzet: 1 fő
Hossz: 8,36 m
Fesztáv: 8,70 m
Szárnyfelület: 13,56 m²
Üres tömeg: 2192 kg
Teljes tömeg: 3050 kg
Legnagyobb felszálló tömeg: 3400 kg
Hajtómű: 1 db Klimov RD–10F gázturbinás sugárhajtómű
Maximális tolóerő: 10,7 kN
Legnagyobb sebesség: 907 km/h 5250 m-en, 875 km/h tengerszinten
Hatótávolság: 550 km
Hatótávolság ledobható üzemanyag-póttartályokkal: 895 km
Szolgálati csúcsmagasság: 12 100 m
Emelkedőképesség: 20,8 m/s
Szárny felületi terhelése: 226 kg/m²
Tolóerő–súly arány: 0,365
Fegyverzet: 2 darab Nudelman–Szuranov NSZ–23 gépágyú, 150 darabos lőszerjavadalmazással

Irodalom

Gordon, Yefim (2005). OKB Yakovlev: A History of the Design Bureau and its Aircraft. Hinckley, England: Midland Publishing. ISBN 1-85780-203-9. {{cite book}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
Gunston, Bill (1995). The Osprey Encyclopedia of Russian Aircraft 1875-1995. London: Osprey. ISBN 1-85532-405-9.
Gunston, Bill. Yakovlev Aircraft since 1924. London, UK: Putnam Aeronautical Books, 1997. ISBN 1-55750-978-6.

Jegyzetek

↑ http://www.designation-systems.net/non-us/soviet.html#_DOD_Type

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Yakovlev Yak-19 című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hadtudományi portál
Oroszország-portál

[1] ttp://www.designation-systems.net/non-us/soviet.html#_DOD_Type

[1]

m v sz Első generációs vadászrepülőgépek
F3D Skyknight F6U Pirate F7U Cutlass F–84 Thunderjet F–86 Sabre F–89 Scorpion F–94 Starfire P–59 Airacomet P–80 Shooting Star XF–91 Thunderceptor
de Havilland Vampire de Havilland Venom Gloster Javelin Gloster Meteor Hawker Hunter Hawker Sea Hawk Supermarine Attacker Supermarine Swift
MD 450 Ouragan MD 452 Mystère S.O. 4050 Vautour He 162 He 280 Me 163 Me 262 Me P.1101 Lim–6 Saab 21R Saab 29 Tunnan Saab 32 Lansen
Jak–15 Jak–17 Jak–19 Jak–23 Jak–25 Jak–50 (1949) La–15 La–150 La–152 La–160 MiG–9 MiG–15 MiG–17 Szu–9 (1946)
További vadászrepülőgépek: Második világháborús Első generációs Második generációs Harmadik generációs Negyedik generációs Ötödik generációs

Sablon:Jakovlev m v sz Jakovlev-repülőgépek
Vadászrepülőgépek	Jak–1 Jak–3 Jak–7 Jak–9 Jak–15 Jak–17 Jak–19 Jak–23 Jak–25 Jak–28 Jak–38
Bombázó repülőgépek	Jak–2 Jak–4 Jak–28
Szállító repülőgépek	Jak–6 Jak–8 Jak–10 Jak–12 Jak–18T Jak–40 Jak–42 Jak–58 Jak–112
Felderítő repülőgépek	Jak–25 Jak–27 Pcsela
Helikopterek	Jak–M11FR–1 Jak–100 Jak–24
Gyakorló repülőgépek és műrepülőgépek	UT–1 UT–2 Jak–7 Jak–11 Jak–17 Jak–18 Jak–28 Jak–30 (1960) Jak–32 Jak–50 (II) Jak–52 Jak–53 Jak–54 Jak–55 Jak–130 Jak–152
Vitorlázó repülőgépek	AVF–10 AVF–20 Jak–14
AIR sorozat	AIR–1 AIR–2 AIR–3 AIR–4 AIR–5 AIR–6 AIR–7 AIR–8 AIR–9 AIR–10 AIR–11 AIR–12 AIR–13
Kísérleti repülőgépek	VVP–6 Jakovlev EG Jak–5 Jak–13 Jak–16 Jak–19 Jak–20 Jak–25 (I) Jak–26 Jak–30 (I) Jak–36 Jak–41 Jak–43 Jak–44 Jak–46 Jak–50 (I) Jak–141 Jak–200/Jak–210