Pienza
 |
 A telepĂŒlĂ©sen vilĂĄgöröksĂ©gi helyszĂn talĂĄlható |
| Pienza | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatås | |||
| OrszĂĄg |  Â OlaszorszĂĄg | ||
| RĂ©giĂł | ToszkĂĄna | ||
| Megye | Siena | ||
| PolgĂĄrmester | Fabrizio FĂš | ||
| VĂ©dĆszent | AndrĂĄs apostol | ||
| IrĂĄnyĂtĂłszĂĄm | 53026 | ||
| KörzethĂvĂłszĂĄm | 0578 | ||
| Forgalmi rendszĂĄm | SI | ||
| Népesség | |||
| Teljes nĂ©pessĂ©g | 1976 fĆ (2023. jan. 1.)[1] | ||
| NĂ©psƱrƱsĂ©g | 17,9 fĆ/kmÂČ | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magassåg | 491 m | ||
| TerĂŒlet | 122,53 kmÂČ | ||
| IdĆzĂłna | CET (UTC+01:00) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 Ă©. sz. 43° 04âČ 43âł, k. h. 11° 40âČ 44âł43.078611°N 11.678889°EKoordinĂĄtĂĄk: Ă©. sz. 43° 04âČ 43âł, k. h. 11° 40âČ 44âł43.078611°N 11.678889°E | |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Siena térképén | |||
 | |||
| Pienza weboldala | |||
 A WikimĂ©dia Commons tartalmaz Pienza tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat. | |||
| Pienza történelmi központja | |
| Vilågörökség | |
 | |
| Pienza låtképe | |
| Adatok | |
| OrszĂĄg | OlaszorszĂĄg |
| TĂpus | KulturĂĄlis helyszĂn |
| Kritériumok | I, II, IV |
| Felvétel éve | 1996 |
| Elhelyezkedése | |
 Pienza történelmi központja
PozĂciĂł OlaszorszĂĄg tĂ©rkĂ©pĂ©n
| |
| Ă©. sz. 43° 04âČ 43âł, k. h. 11° 40âČ 44âł43.078611°N 11.678889°E | |
A WikimĂ©dia Commons tartalmaz Pienza tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat. | |
Pienza 2190 lakosĂș kisvĂĄros OlaszorszĂĄgban, ToszkĂĄnĂĄban, a dâOrcia völgyben, Montepulciano Ă©s Montalcino vĂĄrosok között.
A szomszĂ©dos telepĂŒlĂ©sek a következĆek; Castiglione d'Orcia, Chianciano Terme, Montepulciano, Radicofani, San Giovanni d'Asso, San Quirico d'Orcia, Sarteano, Torrita di Siena, Trequanda.
1996-ban az UNESCO Pienza törtĂ©nelmi központjĂĄt kulturĂĄlis vilĂĄgöröksĂ©ggĂ© nyilvĂĄnĂtotta Ă©s 2004-ben az egĂ©sz völgyet fölvette a listĂĄra.
Történet
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]Pienza törtĂ©nete, ellentĂ©tben a szomszĂ©dos telepĂŒlĂ©sekĂ©vel, mentes a közĂ©pkori hĂĄborĂșktĂłl Ă©s csatĂĄrozĂĄsoktĂłl. A vĂĄros 1462-ig csak egy kis falu volt Corsignano nĂ©ven. SorsĂĄt az vĂĄltoztatta meg, amikor 1405-ben megszĂŒletett itt Enea Silvio Piccolomini, akit 53 Ă©vvel kĂ©sĆbb II. Piusz nĂ©ven pĂĄpĂĄvĂĄ vĂĄlasztottak. A pĂĄpa döntött a telepĂŒlĂ©s ĂșjjĂĄĂ©pĂtĂ©sĂ©rĆl, amibĆl aztĂĄn nĂ©gy Ă©v alatt egy tipikus 15. szĂĄzadi vĂĄroska szĂŒletett. A pĂĄpa korai halĂĄla gyakorlatilag Pienza virĂĄgzĂĄsĂĄnak is vĂ©get vetett, gyakorlatilag azĂłta vĂĄltozatlan maradt.
LĂĄtnivalĂłk
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]
A vĂĄros törtĂ©nelmi-kulturĂĄlis öröksĂ©gĂ©nek tĂșlnyomĂł rĂ©sze a II. Piusz pĂĄpĂĄnak szentelt tĂ©ren koncentrĂĄlĂłdik. A pĂĄpa sokat adott a vĂĄrosnak, igyekezett abbĂłl egy ideĂĄlis reneszĂĄnsz vĂĄrost kialakĂtani. Tervei megvalĂłsĂtĂĄsĂĄt Bernardo RossellinĂłra bĂzta, ĂĄm azok csak rĂ©szben valĂłsultak meg. Ennek ellenĂ©re az egykori fejlesztĂ©sek az olasz reneszĂĄnsz racionĂĄlis vĂĄrosĂ©pĂtĂ©szetĂ©nek kiemelkedĆ pĂ©ldĂĄjĂĄvĂĄ teszik PienzĂĄt.
A pienzai dĂłmot Rosselino Ă©pĂtette 1459-1462 között hĂĄromhajĂłs csarnoktemplomnak, kĂĄpolnakoszorĂșval. A reneszĂĄnsz stĂlusĂș homlokzat ellenĂ©re a dĂłm tĂpusĂĄban az Ă©szaki gĂłtikĂĄt követi, amely a vĂĄrosĂ©pĂtĆ II. Piusz pĂĄpa szĂĄmos nĂ©metorszĂĄgi ĂștjĂĄnak tudhatĂł be.
A toszkĂĄni oszlopfĆk Ă©s a dombormƱvek a gĂłtikus tĂ©rkoncepciĂł ĂĄtĂŒltetĂ©se a korai reneszĂĄnsz formanyelvĂ©re. Az apszis alatt talĂĄlhatĂł baptisztĂ©rium kriptĂĄra emlĂ©keztet, Ă©s rĂ©szeiben mĂ©g az eredeti, romĂĄn stĂlusĂș templombĂłl szĂĄrmazik.
A dĂłmban van a Museo della Cattedrale. Az Ă©rseki mĂșzeumban, a Palazzo Vescovileben helyi szĆtteseket, valamint vallĂĄsos emlĂ©ktĂĄrgyakat mutatnak be. HĂĄrom faliszĆnyeg is lĂĄthatĂł vallĂĄsos ĂĄbrĂĄzolĂĄsokkal, melyek a 15. szĂĄzad vĂ©gĂ©n keletkeztek FlandriĂĄban Ă©s a Piccolomini csalĂĄd segĂtsĂ©gĂ©vel kerĂŒltek PienzĂĄba. A kĂ©ptĂĄrban talĂĄlhatĂł egy 7. szĂĄzadi mƱalkotĂĄs, Krisztus a keresztfĂĄn (La Croce) cĂmmel. A 14. szĂĄzadbĂłl szĂĄrmazik Pietro Lorenzetti (A boldogasszony gyermekĂ©vel) Ă©s Barolo di Fredi (SzenvedĆ SzƱzanya). EzenkĂvĂŒl a 14. Ă©s 15. szĂĄzad egyĂ©b fontos alkotĂĄsai is lĂĄthatĂłak, köztĂŒk egy Madonna, amelyet ĂĄllĂtĂłlag Luca Signorelli kĂ©szĂtett.
A Szent-Ferenc Templom egyike azon kevĂ©s Ă©pĂŒleteknek, amely mĂ©g a rĂ©gi CorsignanobĂłl szĂĄrmazik, a homlokzat Ă©s a bejĂĄrat gĂłtikusak. A templom maga egy 8. szĂĄzadi templom alapjaira Ă©pĂŒlt. A templombelsĆt 14. szĂĄzadi Szent Ferenc Ă©letĂ©t ĂĄbrĂĄzolĂł freskĂłk dĂszĂtik, amelyeket Cristofano di Bindoccio Ă©s Meo di Pero, a sziĂ©nai festĆiskola mesterei kĂ©szĂtettek. Az Ă©rtĂ©kes templomi berendezĂ©s - pĂ©ldĂĄul Segna di Bonaventura temperafestmĂ©nyei - a pĂŒspöki mĂșzeumban talĂĄlhatĂł. Ezen kĂvĂŒl PienzĂĄban talĂĄlhatĂł mĂ©g az Ammannati-palota, a Gonzaga-palota Ă©s Cardinale Atrebatense palotĂĄja, mind a 15. szĂĄzadbĂłl. A közelben talĂĄlhatĂł a Pieve di Corsignano, a környĂ©k egyik legfontosabb romĂĄn stĂlusĂș nevezetessĂ©ge. A vĂĄroskĂĄtĂłl dĂ©lnyugatra talĂĄlhatĂł telepĂŒlĂ©s Terrapille szĂĄmtalan ToszkĂĄna-kĂ©peslap motivumĂĄul szolgĂĄl.
ForrĂĄsok
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]- Gottfried Aigner: Toskana. Vista Point 2010. ISBN 978-3868714357
