Genova

	Genova ; (Zena)
; Genova címere	; Genova zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Liguria
Megye	Genova (GE)
Polgármester	Marco Bucci
Védőszent	Keresztelő János
Irányítószám	16100
Körzethívószám	010
Forgalmi rendszám	GE
Testvérvárosok	Lista Latakia; Várna; Buenos Aires; Athén; Fiume (2004. október 13. – ); Odessza (1979. március 7. – ); Baltimore (1985. március 15. – ); Columbus (1987. március 25. – ); Acqui Terme; Marseille (1958. október 7. – ); Tursi; Aue; Beyoğlu (2013. szeptember 10. – ); Temesvár; Híosz (1990. november 6. – ); Rjazany; Szentpétervár (2002–); Harkiv (2012. december 13. – ); Tirana;
	Népesség
Teljes népesség	558 745 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	2 553 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	20 m
Terület	243 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 44° 24′ 26″, k. h. 8° 56′ 02″44.407222°N 8.933889°EKoordináták: é. sz. 44° 24′ 26″, k. h. 8° 56′ 02″44.407222°N 8.933889°E
	Elhelyezkedése Genova térképén
	Genova weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Genova témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Nem tévesztendő össze a következővel: Genf (Genève).

Genova (IPA: [ˈdʒɛːnova] kiejtése^ⓘ, helyben [ˈd͡ʒenova], régi magyar nevén Génua, ligur nyelven Zena) jelentős kikötőváros Észak-Olaszországban, Liguria régió és Genova megye székhelye. Az ország egyik legnagyobb városa.

Több mint hét évszázadon át, a 11. századtól 1797-ig az egyik legerősebb tengeri köztársaság fővárosa volt.^[2] Történelmi központja, az óváros, Európa egyik legkiterjedtebb és legsűrűbben lakott központja.^[3] Egy része 2006-ban az UNESCO világörökségi listájára is felkerült.^[4]

Fekvése

Genova a Ligur-tenger partján, a tenger és a Ligur-Appeninek között, a Nyugati- és Keleti-Riviéra találkozásánál fekszik.

Története

Genova területét (amint azt egy Kr. e. 5. századból származó temető bizonyítja) a görögök is lakták, de a kikötő feltehetőleg már korábban is működött. Kr. e. 209-ben a karthágóiak lerombolták. A rómaiak újjáépítették, de jelentősége csökkent. A Római Birodalom bukása után előbb a keleti gótok, majd a longobárdok uralma alá került, de ebben az időszakban csak egy jelentéktelen halászati központ volt. Lassú fejlődése csak rövid időre szakadt meg, amikor 934-ben arab kalózok kirabolták és felégették.

1100-ra Genova önálló városállam lett, névileg a Német-római Császárság fennhatósága és a genovai püspök irányítása alatt, de gyakorlatilag az évente választott konzulok vezették. A kereskedelem, a hajóépítés és a bankok lehetővé tették, hogy a Földközi-tenger térségének egyik legnagyobb flottáját tartsa fenn. A Genovai Köztársaság a mai Liguria és Piemont mellett Szardíniára és Korzikára is kiterjedt.

A városállam fénykorát a 13. században érte el, amikor Pisát és az örök rivális Velencét is legyőzte. Ez azonban nem tartott sokáig: a fekete halált egy Fekete-tenger környéki genovai kereskedőtelepről hurcolták be Európába, és a városban is nagy pusztítást okozott. Genova vereséget szenvedett Velencével szemben; Franciaország, majd a Milánói Hercegség uralma alá került, elvesztette Szardíniát és Korzikát.

A 16. században Genova újra felvirágzott. Ebben az időszakban számos művész élt és alkotott itt, többek között Rubens, Caravaggio és van Dyck.

1797-ben Napoléon Bonaparte tábornok nyomására francia protektorátussá lett, és 1805-ben Franciaországhoz csatolták. 1814-ben a genovaiak felszabadították magukat, de a bécsi kongresszus döntése értelmében a várost a Szárd–Piemonti Királysághoz csatolták. Innen indult 1860-ban Garibaldi önkénteseivel Itália egyesítésére.

A második világháborúban a britek bombázták a várost.

2018. augusztus 14-én a város két kerületét összekötő Morandi híd egy szakasza leszakadt, a balesetben többen életüket vesztették.

Közigazgatás

Genova közigazgatásilag 9 kisebb egységből, kerületi önkormányzatból (municipio) áll, amelyek még további negyedekre (quartieri) oszthatók:

N°	Név	Népesség (fő)	Terület (hektár)	Elnök	Negyedek
I	Centro Est	98.269	726,4	Aldo Siri	Oregina Lagaccio Castelletto Prè Molo Maddalena Portoria Carignano
II	Centro Ovest	67.741	489,0	Domenico Minniti	Sampierdarena San Teodoro
III	Bassa Val Bisagno	82.868	474,3	Mirko Massardo	San Fruttuoso Marassi Quezzi Biscione
IV	Media Val Bisagno	61.636	1104,4	Agostino Gianelli	Staglieno Molassana Struppa
V	Valpolcevera	63.887	1098,0	Giovanni Crivello	Rivarolo Bolzaneto Pontedecimo
VI	Medio Ponente	64.970	2065,8	Stefano Bernini	Sestri Borzoli Cornigliano
VII	Ponente	66.705	697,3	Mauro Avvenente	Voltri Pra' Pegli Multedo
VIII	Medio Levante	64.811	558,0	Pasquale Ottonello	Foce Albaro San Martino Boccadasse
IX	Levante	69.296	953,6	Francesco Carleo	Valle Sturla Sturla Quarto Quinto Nervi Sant'Ilario

Demográfia

Közlekedése

Olaszország legnagyobb és a Földközi-tenger második legnagyobb kikötője (Marseille után). Liguria székhelye, fontos közlekedési csomópont. Milánóból az A7-es, Torinóból az A26-os, Pisából az A12-es, Nizzából pedig az A10-es autópályán közelíthető meg. Áthaladnak rajta a Milánóból és Torinóból Rómába, valamint a Milánóból Sanremo és Nizza felé közlekedő távolsági vonatok.

Főpályaudvara a Piazza Principe. Több vasútvonal is összefut itt. Készül a Tortona–Genova nagysebességű vasútvonal.

Nemzetközi repülőtere is van, a Cristoforo Colombo repülőtér. A városban metró, autóbusz és trolibusz is üzemel. A nagy városi szintkülönbségek miatt három siklóvasút is épült. Korábban, 1966-ig villamos is közlekedett.

2023-ban bemutatták az új tenger alatti közúti alagút terveit, amely az elmúlt években elindított nagy infrastrukturális projektek egyike. Célja a városközpont városi forgalmának megkönnyítése, a keleti és nyugati oldal összeköttetéseinek javítása. 2024-ben megkezdődnek a tenger alatt 3,5 km hosszú, két járatból álló közúti alagút építési munkái.^[5]^[6]

Genova kikötője
Genova repülőtere
A legfontosabb tömegközlekedési útvonalak
Busz Genovában
Sikló
Trolibusz
A Genovai metró egyik szerelvénye
Egykori villamos

Nagyítás

Az óváros a kikötővel

Látnivalói

Genova fő nevezetességei

A Régi kikötő (Porto Vecchio): a hegyek között, a Genovai-öbölben terül el. Először csak tíz mólója volt, de ez kevésnek bizonyult, így szükségessé vált egy új kikötő felépítése is. Itt emelkedik a La Lanterna, azaz a világ legrégebbi működő világítótornya.
A Piazza de Ferrari: a modern és az ősi Genova találkozási pontja e forgalmas és nyüzsgő tér. Északi végében a Carlo Felice Színház, azaz az Opera magasodik. A nyugati szegletében a Dózsepalota (Palazzo Ducale) áll. Ugyancsak itt található az a ház, ahol állítólag Kolumbusz Kristóf (Casa Cristoforo Colombo) született. Itt áll a Tőzsdepalota is. A térről kiágazó utcák a felújított és rendezett utcákba és terekbe torkollanak. A lejtőt nyugatnak követve a sikátok, utcák a kikötőbe futnak le. A belvárosa nyüzsgő élettel teli. A térről indul az elegáns bevásárló utca: a Via XX September, ahol 19. század végétől épült paloták díszes árkádsora és kőhidakkal összekötött utcák, emeletek alatt lehet sétálni, vásárolni, nézelődni.
A Le Strade Nuove: 16. századi paloták; 2006 óta a világörökség része.
A San Lorenzo-katedrális (Cattedrale di San Lorenzo): a Via San Lorenzon áll a Genovai főegyházmegye főszékesegyháza. A 12. században kezdték meg építését, maga a katedrális a francia templomok hatását tükrözi.
Banco di San Giorgio 1407-ben alapított genovai bank impozáns épülete a kikötőben áll, ezzel az öreg kontinens legrégebbi ilyen épülete.
A Castello d'Albertis
A Castello Mackenzie

További látnivalók

Várak:

Castello Turcke: 20. század

Paloták:

Palazzo Andrea Doria, 15. század,
Palazzi di San Matteo
Palazzo della Borsa, 20. század
Palazzo Belimbau, 16-17. század
Palazzo Cattaneo Adorno Durazzo Pallavicino, 17. század
Palazzo Doria Spinola, 16. század, a via Garibaldin, balról a második épület, ma Városháza
Palazzo Imperiale e De Mari, 16. század
Palazzo Pallavicino, 16. század
Palazzo Spinola dei Marmi, 15. század, a via Garibaldin

Templomok:

N.S. di Loreto - Oregina, 18. század
Sant'Erasmo, 15. század
San Francesco da Pola, 14. század
San Gerolamo, 15. század
San Giuliano, 18. század
Santa Maria Assunta, 17. század
Santa Maria della Costa, 14. század
San Nicolo del Boschetto, 14. század
San Siro di Struppa, 11. század

Szentélyek, kápolnák:

Santuario dell'Acquasanta: 18. század
Santuario della Madonetta: 18. század
Santuario delle Grazie: 18. század
Santuario di Coronata: 16. század
Santuario Madonna del Gazzo: 19. század
Santuario Madonna della Guardia: 19. század
Santuario Madonna del Monte: 15-18. század

Kultúra

Múzeumok

Archeológiai Múzeum (Museo Archeologico)
Garibaldi-múzeum (Museo Garibaldino)
Luxori Múzeum (Museo Luxoro)
Tengerészeti Múzeum (Museo Navale)
Museo Raccolte Frugone
Contadinik Történeti Múzeuma (Museo Storia Contadina)
Akvárium (Acquario di Genova) A kikötőben 1992-ben megnyitott létesítmény egyike Európa legnagyobb tengeri és édesvízi élőhelyeit bemutató akváriumainak.^[7]

Egyéb

Neptun - vitorláshajó-replika

Híres genovaiak

Kolumbusz Kristóf, eredeti nevén Cristoforo Colombo (spanyolul Cristóbal Colón, latinul Christophorus Columbus) 1451. augusztus 25. - október 31. között, Genova San Stefano elővárosa - Valladolid, 1506. május 20., felfedező, hajóskapitány.
Niccolò Paganini, hegedűművész és zeneszerző
Giuseppe Mazzini, olasz hazafi, filozófus és politikus
Palmiro Togliatti, kommunista politikus
Leon Battista Alberti, (más névváltozatok: Leonbattista Alberti, Leone Battista Alberti; Genova?, 1404. február 14. – Róma, 1472. április 25.) olasz humanista, építész, író, költő, filozófus, kriptográfus, nyelvész, reneszánsz polihisztor.
Vittorio Gassman (Genova, 1922. szeptember 1.–Róma, 2000. június 29.), Oscar-díjas olasz színész és filmrendező.

Testvérvárosai

Éghajlat

Genova (1971–2000) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	11,5	12,2	14,6	16,8	20,5	23,9	27,3	27,7	24,4	20,0	15,1	12,5	18,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	5,5	6,0	8,2	10,5	14,2	17,6	20,9	21,0	17,9	13,8	9,2	6,5	12,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)	102	74	82	88	72	58	24	69	136	171	109	93	1079
Havi napsütéses órák száma	118	131	158	192	220	246	295	267	201	174	111	112	2223
Forrás: Rivista Ligure "La neve sulle coste del Maditerraneo" ^[9]

Városkép

Nagyítás

Panorámakép a városról

Jegyzetek

↑ "demo.istat.it/?l=it".
↑ "Genoa: a bloody history, a beguiling present | Italy". London: Times Online. 25 April 2004.
↑ "Centro storico di Genova, caruggi, città vecchia, vicoli, Genova di de André | Visitgenoa.it Historic centre". www.visitgenoa.it (angol nyelven). 2020. augusztus 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. szeptember 2.
↑ Centre, UNESCO World Heritage. "Genoa: Le Strade Nuove and the system of the Palazzi dei Rolli". UNESCO World Heritage Centre (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. szeptember 2.
↑ "Underwater Road Tunnel: the changing face of Genoa as works commence". 2024. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. március 4.
↑ Genua bekommt 3,5 Kilometer langen Tunnel unter Hafen
↑ Acquario di Genova honlapja
↑ "testvértelepülések". www.rijeka.hr (horvát nyelven). 2011. július 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. december 23.
↑ Roberto Pedemonte (Maj 2012). "La neve sulle coste del Maditerraneo (seconda parte)". Rivista Ligure (olasz nyelven). 12 (44). Hozzáférés: 2014-06-28. {{cite journal}}: Check date values in: |date= (súgó); Unknown parameter |név= ignored (súgó)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Genova című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980) ISBN 963-243-235-5

További információk

Genova hivatalos honlapja
Térkép Kalauz – Genova
Genova magyarul – információk, térkép, képgaléria Archiválva 2021. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
Fényképek Genováról és Liguriáról

Előző:
Graz

Európa kulturális fővárosa
2004
Lille mellett

Következő:
Cork

[50ba2a0696e3e0b504e077eb3817e967237e10cd-1] "demo.istat.it/?l=it".

[2] "Genoa: a bloody history, a beguiling present | Italy". London: Times Online. 25 April 2004.

[3] "Centro storico di Genova, caruggi, città vecchia, vicoli, Genova di de André | Visitgenoa.it Historic centre". www.visitgenoa.it (angol nyelven). 2020. augusztus 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2023. szeptember 2.

[4] Centre, UNESCO World Heritage. "Genoa: Le Strade Nuove and the system of the Palazzi dei Rolli". UNESCO World Heritage Centre (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. szeptember 2.

[5] "Underwater Road Tunnel: the changing face of Genoa as works commence". 2024. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. március 4.

[6] Genua bekommt 3,5 Kilometer langen Tunnel unter Hafen

[7] Acquario di Genova honlapja

[8] "testvértelepülések". www.rijeka.hr (horvát nyelven). 2011. július 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. december 23.

[RLigure-9] Roberto Pedemonte (Maj 2012). "La neve sulle coste del Maditerraneo (seconda parte)". Rivista Ligure (olasz nyelven). 12 (44). Hozzáférés: 2014-06-28. {{cite journal}}: Check date values in: |date= (súgó); Unknown parameter |név= ignored (súgó)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]