Bélavár
| Bélavár | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Barcsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Naszvadi László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7589 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 273 fő (2026. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 14,22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 07′ 19″, k. h. 17° 13′ 10″46.121911°N 17.219419°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 19″, k. h. 17° 13′ 10″46.121911°N 17.219419°E | |||
 Bélavár
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
| Bélavár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bélavár témájú médiaállományokat. | |||
Bélavár község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Dráva partján, a horvát határ mellett fekszik a Barcsot Berzencével összekötő 6801-es út mentén, Vízvár és Somogyudvarhely között. Légvonalban a legközelebbi város a tőle északkeletre lévő Nagyatád, de közvetlen közúti összeköttetés nincs a két település között, így Bélavárról könnyebb elérni Csurgót, sőt (az átszállásmentes vasúti kapcsolatnak köszönhetően) még Barcsot is.
Közúton a 6801-esen, vasúton pedig a MÁV 60-as számú Murakeresztúr–Szentlőrinc-vasútvonalán érhető el, melynek egy megállási pontja van a település lakott területének nyugati szélén, Bélavár megállóhely; ennek közúti elérését a 6801-es útból kiágazó 68 312-es számú mellékút teszi lehetővé.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bélavár nevét a fennmaradt okiratok közül az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék említi először egyházas helyként. A Dráva mellett egykor vár is állt ezen a helyen, melyet a Dráva három oldalról zárt körül. 1399-ben a székesfehérvári káptalan birtoka volt. Az 1469-ben és 1498-ban kelt oklevelek szerint már városi kiváltságokat élvezett. A 15. században is a székesfehérvári káptalané volt. 1531-ben az ország rendjei értekezletre gyűltek össze a településen. 1536-ban Török Bálint, 1550-ben Tahy Ferencz birtokolta. Az 1571. évi török kincstári adólajstromban Bélvár alakban fordult elő; ekkor csak 11 házból állt. 1726-ban őrgróf Turinetti Herkules József Lajos volt a földesura, 1733-tól pedig a Festetics család birtoka volt, s még a 20. század elején is Festetics Taszilónak volt itt a legnagyobb birtoka.
1866-ban és 1877-ben a fél falu leégett.
Bélavár vára
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vár a Dráva három oldalról körülzárt kanyarulatában állt egykor. A hagyomány szerint 1531-ben e várban tartották értekezletüket az ország rendjei. A vár a török megszállás alatt pusztulhatott el; nevezetesebb hadiesemény színhelye nem volt.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Ujfalvi Jánosné (független)[3]
- 1994–1998: Ujfalvi Jánosné (független)[4]
- 1998–2002: Ujfalvi Jánosné (független)[5]
- 2002–2006: Ujfalvi Jánosné (független)[6]
- 2006–2010: Ujfalvi Jánosné (független)[7]
- 2010–2011: Ujfalvi Jánosné (független)[8]
- 2011–2014: Pápa László (független)[9]
- 2014–2019: Pápa László (független)[10]
- 2019–2024: Naszvadi László (független)[11]
- 2024– : Naszvadi László (független)[1]
A településen 2011. augusztus 7-én időközi polgármester-választást tartottak[9] az előző polgármester halála miatt.[12]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 367 | 352 | 342 | 297 | 310 | 294 | 292 | 280 | 273 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 10,8% cigánynak mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85,2%, református 1,1%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 4% (8,1% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 23,9% cigánynak, 2,6% németnek, 1,9% horvátnak, 0,3% lengyelnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 72,3% volt római katolikus, 1,3% református, 0,3% izraelita, 1,3% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 5,8% felekezeten kívüli (18,4% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bélavár maradványai
- Szent Vid-templom, 7589 Bélavár, Bajcsy-Zsilinszky u. 18. A bélaváriak túlnyomó része a római katolikus felekezethez tartozik, közülük sokan gyakorolják vallásukat, misére járnak, s a fiatalok hittant tanulnak. A település temploma 1878-ban épült, az egyházi teendőket a berzencei esperes látja el.
- A horgászni vágyók nagy örömére Bélaváron több lehetőség is rendelkezésre áll a horgászást, halászást illetően. A település alatt folyik a Dráva, de tavakban sincs hiány (Csíkos, bányatavak). https://www.belavari-banyatavak.hu/ Az ide látogatókat szép környezet fogadja. https://www.belavar.hu/kepek/tavak.jpg
- "Vén fák tanösvény", Bélavár, külterület 46.129577 N, 17.219802 E - A mintegy 2 km hosszú útvonal az ún. Kerékhegy természeti értékeit, tájtörténetét, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi célú erdőkezelését mutatja be. Látványosságok az útvonalon: Dél-Dunántúl egyik utolsó homoki bükkös társulása igazi famatuzsálemekkel, homoki gyepfoltok, az egykori legelő emlékét őrző óriási erdei fenyő, amely 429 centiméteres mellmagassági kerületével fajának jelenleg ismert legnagyobb hazai példánya.
- Bélavár határában csúcsosodik a Kerék-hegy, ahol sok helybelinek van szőlője. Bár nem nagy területen gazdálkodnak a szőlészek, pincéik hordóiban finom nedű érlelődik.
- A települést elhagyva, közvetlenül a horvát-magyar határ mellett, erdők és szántóföldek találkozásában a két ország közötti erdészbarátság tiszteletére emelt emlékmű tekinthető meg. A kőből és fából faragott szoboregyüttes még az ezredforduló előtt, 1999-ben került felavatásra.
- Bélavár környéke gazdag természeti értékekben: a folyó nyújtotta látnivaló mellett itt van a Duna-Dráva Nemzeti Park egy része is, ahol számos érdekes és értékes növénytársulást láthat a túrázó. Az erdőkben és mezőkön ritka madárfajok honosak, melyeknek nagy része védettséget élvez.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Bélavár települési választás eredménye". 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 1.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
- ↑ "Bélavár települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Bélavár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1.
- ↑ "Bélavár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 1.
- ↑ "Bélavár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 1.
- ↑ "Bélavár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 1.
- ↑ "Bélavár települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 13.
- 1 2 "Bélavár települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2011. augusztus 7. Hozzáférés: 2020. június 8.
- ↑ "Bélavár települési választás eredménye". 2014. október 12. Hozzáférés: 2015. október 8.
- ↑ "Bélavár települési választás eredménye". 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 25.
- ↑ "2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2011. Hozzáférés: 2020. június 8.
- ↑ Bélavár Helységnévtár
- ↑ Bélavár Helységnévtár
