Kiskorpád
| Kiskorpád | |||
 | |||
| A 237 éves, háromszög alaprajza miatt különleges templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Knoch János (független)[1] | ||
| Jegyző | Dr. Mészáros Renáta | ||
| Irányítószám | 7524 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 819 fő (2026. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 52,8 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 21′ 22″, k. h. 17° 35′ 41″46.356181°N 17.594831°EKoordináták: é. sz. 46° 21′ 22″, k. h. 17° 35′ 41″46.356181°N 17.594831°E | |||
 Kiskorpád
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
| Kiskorpád weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskorpád témájú médiaállományokat. | |||
Kiskorpád község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vármegye középső részén fekszik, a megyeszékhely Kaposvártól 14 kilométerre nyugatra.
A közvetlenül határos települések: észak felől Somogysárd, kelet felől Kaposfő, délkelet felől Kisasszond, dél felől Gige, délnyugat felől Csököly, nyugat felől Jákó és Nagybajom, északnyugat felől pedig Pálmajor.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Dunaföldvár-Kaposvár-Nagykanizsa közti 61-es főút, ezen érhető el keleti és nyugati irányból is. Gigével a 6617-es, Somogysárddal a 6702-es út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van a határai között: Kiskorpád vasútállomás a belterület déli szélén helyezkedik el, közúti elérését a 61-es és a 6702-es utak keresztezésétől dél felé kiágazó 66 324-es számú mellékút biztosítja.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevét Villa Curpad alakban írva említi először egy 1324-es oklevél. A néhány évvel későbbi pápai tizedjegyzék már helyi plébániáról tett említést. A település több török adólajstromban is szerepel. A 18. század elején Pusztakorpádként említik, a század második felében már jobbágyfalu. Főbb birtokosai a Sárközy, Visy és Tallián családok voltak. Késő barokk református temploma a 18. század végén épült. Sárközy vendége volt a községben Csokonai Vitéz Mihály, amikor 1798-99-ben Somogyban tartózkodott. Több verse is itt született.[3] 20. század eleji források említést tesznek gőzmalomról, cement- és cserépgyárról. Ugyanekkor Makfalvay Gézának, Kapotsfy Jenő vármegyei főispánnak és Zoltán Józsefnek volt itt nagyobb birtoka és mindegyiknek csinos úrilaka.[4]
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Pikler József (független)[5]
- 1994–1998: Pikler József (független)[6]
- 1998–2002: Pikler József (független)[7]
- 2002–2006: Pikler József (független)[8]
- 2006–2010: Pikler József (független)[9]
- 2010–2014: Pikler József (független)[10]
- 2014–2019: Epstein Ferenc (független)[11]
- 2019–2024: Szilvási Anita (független)[12]
- 2024– : Knoch János (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 914 | 895 | 893 | 890 | 870 | 859 | 838 | 844 | 819 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 6,9% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1,5% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szerbnek mondta magát. A kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,1%, református 9,7%, evangélikus 2,5%, izraelita 0,2%, felekezet nélküli 12,9%, továbbá 13% nem nyilatkozott.[13]
2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 9,8% cigánynak, 1,1% németnek, 0,1% horvátnak, 0,1% lengyelnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42% volt római katolikus, 7,6% református, 2,4% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 3,6% egyéb katolikus, 8,2% felekezeten kívüli (35,7% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Késő barokk református temploma 1789-ben épült, különlegessége, hogy az épület háromszögletű alaprajzú.[15] A település másik építészeti értéke a 121 éves Kapotsfy-kápolna, ami még 2012 elején is egy elkerített területen belül omladozott,[16] azonban később felújították, az újraszentelésre 2017-ben került sor.[17]
Kiskorpád arról is nevezetes, hogy mellette ered több ágból a Kapos folyó, amelynek kezdeti szakaszán több tavat is kialakítottak, az úgynevezett Szigetes-tó a horgászok kedvelt célpontja.[18]