Tabusítjuk a halált, és tabusítjuk a gyászt is, igyekszünk alig tudomást venni róla. A Budapest Galéria új csoportos kiállítása, A szívem is sír belül – Gyászmunkák ezt a tabut, a személytelenséget, érzelemmentességet kérdőjelezi meg többféle megközelítésben. Megmutat vidéki és külföldi halottvirrasztási rítusokat, megmutatja a gyász hangjait, és megmutatja azokat is, akik gondozzák és elkísérik a haldoklókat az utolsó úton. MARTINCSÁK KATA RECENZIÓJA.
Képző
HANGOT ADNI A GYÁSZNAK
JÁSZAY TAMÁS OKTÓBERI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Fiumétől Epheszoszig, lakógyűléstől buszutazásig válogattam októberre programot a Revizor előfizetőinek. Színház, film, könyv és kiállítás, itthonról és kicsit távolabbról – némelyik már lemeózva, de a legtöbbről persze ezután derül ki, megéri-e a pénzünket és az időnket. JÁSZAY TAMÁS AJÁNLÓJA.
SIR WINSTON, A FESTŐ Winston Churchill: The Painter / Wallace Collection, London
Halála óta először nyílt kiállítás az Egyesült Királyságban Sir Winston Churchill festményeiből. A Wallace-gyűjteménynél méltóbb helyszínt aligha lehetne találni a legnagyobbra tartott brit államférfi képzőművészeti alkotásainak kiállítására. A kapcsolat korántsem véletlen. R. HAHN VERONIKA BESZÁMOLÓJA.
Hirdetés
R-BESZÉLGETÉS: SASVÁRI EDIT
Nemrég kérte fel a kulturális miniszter a Nemzeti Kulturális Alap bizottságának új tagjai közé Sasvári Edit művészettörténészt, akivel 2026 nyarán beszélgetett Vlasics Sarolta. A podcastben szó esik arról, hogy kapott egy majdnem üres múzeumot, amiből – a kétezres években meglehetősen szokatlan szemléletű, újszerű helyet épített fiatal munkatársakkal. A Kassák nemzetközi mércével nézve is megkerülhetetlen kutatóműhely lett, izgalmas tárlatokkal, fontos kapcsolatokkal. Hogyan vált ezzel a gondolkodásmóddal a kortárs képzőművészet egyik legfontosabb kutatójává, szervezőjévé, többek között erről szól a Revizor R-beszélgetése Sasvári Edit művészettörténésszel.
AZ EPRESKERTI VÁRÚR ÖRÖKSÉGE A halhatatlanság forrása – Strobl Alajos (1856–1926) / Képzőművészeti Egyetem
Fiatalon aktmodell volt, majd szobrász lett, elsőként ült modellt neki Ferenc József és Liszt Ferenc, és negyven évig tanította a Képzőművészeti Egyetem elődjében, a Mintarajztanodában, majd az Epreskertben a szobrász hallgatókat. A kiállítás így egyfajta virtuális „hazatérés” is; a kurátorok – Erős Apolka és Borovi Dániel – nemcsak számos, eddig nem azonosított (pl. a főiskolán lappangó) művel gazdagították a kiállítást, hanem a korabeli újságok híreit és műkritikáit beemelve izgalmas korrajzot is felvázolnak a művészet és a közélet századforduló környéki állapotáról, amely kialakította Budapest világörökség státuszú részeit. DÉKEI KRISZTA KRITIKÁJA.
„A” GYURI GYURIII! – Kemény György életmű-kiállítás a Budapest Új Városházi Galériában
Kemény György, ez a jellegzetesen budapesti kortárs képzőművész 90 éves. Ebből az alkalomból rendeztek kiállítást az életművéből a Budapest Új Városházi Galériában, egészen pontosan ő rendezte, hiszen ő maga a tárlat kurátora. Megjelennek itt díjnyertes plakátjai, lemezborítói, és a Kőszeg Ferenc lakásába készített falfestmények másolatai is. GYÖRE GABRIELLA KRITIKÁJA.
CSÁKI JUDIT SZEPTEMBERI KULTURÁLIS AJÁNLÓJA
Igen, vagyis nem: vége van a nyárnak, de nincs vége a nyárnak – és ezt a szeptemberi kulturális programokkal be is fogom bizonyítani. Mert van itt minden: koncert, színház, kiállítás, piknik – és egy kicsike hőkupola is. CSÁKI JUDIT AJÁNLÓJA.
MR. BLAKE A PARADICSOMBAN Menny és pokol házassága – William Blake és kortársai / Szépművészeti Múzeum
William Blake, a látomásos festő, rézmetsző, nyomdász és preromantikus költő és kortársai alkotásaiból látható különleges kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. Blake korának turbulens angliai és világeseményeit egyedülálló festői és költői látása szűrte képekké és versekké. Apokaliptikus és prófétikus művei ma, az ugyancsak zavarosan forrongó világban talán nem változatlan, de erős hatást gyakorolnak a nézőre. PÉTER ÁGNES RECENZIÓJA.
KI VAN A KÖZÉPPONTBAN? Giulivo-Rebelka: Howard Philip Lovecraft utolsó napja / Multiverzum Kiadó
„Senki sem tudja, hogyan zajlott Howard Phillips Lovecraft utolsó napja. Senki, kivéve engem. Mert én mellette voltam. És mindent el fogok mesélni Önöknek.” Romuald Giulivo és Jakub Rebelka képregénye a magyarországi Lovecraft-kultusz újabb építőköve, amely a magányos és zaklatott életű alkotó végóráit jeleníti meg, benépesítve őket saját hőseivel, a kor jeles alakjaival és késői utódaival. MODOR BÁLINT RECENZIÓJA.
AZ ÉTLAPOT ÉN ÍROM ÉS VÁLOGATOM Beszélgetés Török Andrással, a Vademecum hírlevél írójával
21 éve jelenik meg a Summa Artium heti kulturális hírlevele, a Vademecum. Az ezredik, ünnepi válogatás, a Vademecum Omnibus elolvasása után a hírlevél írójával, Török Andrással, saját meghatározása szerint „népi kritikussal” beszélgettünk magas- és mainstream kultúráról, mecenatúráról, az ajánlás és a válogatás szempontjairól. MERÉNYI ÁGNES INTERJÚJA.
„MINDEGY, HOGY JOBB- VAGY BALOLDALI VAGY NÁCI SZIMPATIZÁNS VAGY” Beszélgetés Igor és Ivan Buharovval
Azt kérik tőlünk, hogy hagyjuk magunk mögött az ellentétpárokban gondolkodást, mozogjunk együtt az improvizatív előadással, és elmondásuk szerint nem zavarná őket, hogy elalszunk közben, ha legalább álmodunk valami gondolatébresztőt: Szilágyi Kornéllal és Hevesi Nándorral a szeptember 19-én a Trafóban debütáló Krízistenhit multimediális performanszuk kapcsán beszélgettünk a kísérleti filmezés és az antimilitarizmus kapcsolatáról, a különböző helyszínek nyújtotta kihívásokról és arról, kell-e ordítaniuk a művészeknek. ORBÁN KRISZTINA INTERJÚJA.
SZŐKE HAJ, VÖRÖS RÚZS, FEKETE SZÉPSÉGPÖTTY Marilyn Monroe: A Portrait / National Portrait Gallery, London
A modern kor egyik legkönnyebben azonosítható hollywoodi ikonjának állít emléket születésének centenáriuma alkalmából a National Portrait Gallery. A kiállításon világhírű és ismeretlen festményekről, fotókról néz ránk Marilyn Monroe igéző pillantása. R.HAHN VERONIKA BESZÁMOLÓJA.
Hirdetés
RABOK VAGYUNK VAGY SZABADOK? drMáriás 60 – Éljen a diktatúra! / Godot Kortárs Művészeti Intézet
Harsogó színek, lendületes zene, provokatív portrék, abszurd humor – mindez megtölti az egykori gyárépületből galériává varázsolt tér 1100 négyzetméterét. Azt is megkapjuk, amire előre számíthattunk az „Éljen a diktatúra!” felkiáltással hirdetett kiállítástól, de retrospektív tárlathoz méltóan drMáriás életművének azt a szeletét is láthatjuk, amely régóta nem volt szem előtt, viszont annál értékesebb. ŐRY JÚLIA KRITIKÁJA.
HASONMÁSOK MINDEN MÉDIUMBAN The Double / Kiállítás a Prágai Városi Galéria Kőharang Házában
A hasonmás alakját tematizáló kiállítás – egy olyan városban ahol a bábművészet és a Gólem története még a mai napig virágzik, nem hat nagy meglepetésként. A csoportos tárlat az alteregó kulturális és művészeti fejlődését vizsgálja az ókori mítoszoktól a kortárs digitális megoldásokig, különös tekintettel cseh és nemzetközi művészek alkotásaira. Pszichológiai, irodalmi és filozófiai regisztereket feltárva arra keresi a választ, miként válhat a Doppelgänger önismereti tükörré, vagy épp fenyegető alteregóvá. MARTINCSÁK KATA BESZÁMOLÓJA.
A TENISZÜTŐ HÚRJAI KÖZÖTT IS FELTÁRULHAT A KOZMOSZ Végül nem lesz vége. Neoavantgárd és kortárs művészek a pozsonyi Art Fond Gyűjteményből / Ludwig Múzeum
Magángyűjtemény, Szlovákia, neoavantgárd – ennyi előzetes fogódzóval érkeztem meg a Ludwig Múzeum első emeletét megtöltő kiállításra. A filmkritikusok szokták hangoztatni, hogy sokkal jobb úgy beülni a moziba egy ismeretlen filmre, hogy egyetlen képkockát se láttunk még belőle. Ez most működött: az élmény igazi, jóleső rácsodálkozás. ŐRY JÚLIA KRITIKÁJA.
VÍZIÓK ÉS ÁTHALLÁSOK Kinetikus víziók – Nicolas Scöffer és Victor Vasarely dialógusban / Magyar Nemzeti Galéria
A Kinetikus víziók – Nicolas Schöffer és Victor Vasarely dialógusban kabinettárlata sokkal több annál, mint hogy a Vasarely 120 kiállítás beharangozójaként, sőt netán ízelítőjeként tekintsünk rá. A tíz művet párbeszédbe álllító tárlat izgalmas példa arra, hogy a legkisebb térben megrendezett kiállítás is képes kérdéseket feltenni a látogatóknak. SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA ISMERTETŐJE.
ÁLMOK ÉS VÁGYAK Egyszer a rádióban az álomfejtésről volt szó. Betelefonáltam, és azt kérdeztem, hogy lehet az, hogy amit én álmodok, az mindig bejön / Omara (Oláh Mara) életmű-kiállítás a Longtermhandstand Galériában
Omara (Oláh Mara, 1945–2020) nemcsak Magyarországon, hanem a külföldi szcénában is a legismertebb kortárs és magyar roma művész, aki konkrétan a két kezével megépített „luxusputriból” jutott el a világhírig – mindezt úgy, hogy csupán 43 évesen kezdett el festeni. DÉKEI KRISZTA KRITIKÁJA.
AZ ÖSSZMŰVÉSZET KÖZÖSSÉGET FORMÁL Beszélgetés Kiss Mónikával
Augusztus elején tizenkilencedik alkalommal rendezik meg Dél-Baranyában az Ördögkatlan Fesztivált. Kiss Mónika – aki Bérczes László mellett az összművészeti esemény alapítója és főszervezője – az emberi találkozások és a közös jelenlét kortárs relevanciájáról és az intermediális művészeti formák lehetőségeiről mesélt nekünk. SZABÓ RÉKA DOROTTYA INTERJÚJA.
VASARELY KÉZNYOMA Interjú Zombori Mónikával, a Vasarely 120 társkurátorával
Victor Vasarely műveit a tankönyvi illusztrációknak és dísztárgyaknak hála mindenki ismeri, de mégis mit lehet még mondani erről a mindig is jól és aktívan kommunikáló, ismert művészről? A Szépművészeti Múzeum új időszaki kiállításán nem a 120 éve született művész újrabemutatása volt a cél; a két kurátor – Pócs Veronika és Zombori Mónika – számos új szempontot is ajánl az op-art világhírű művészének megismeréséhez.
SOMOGYI-ROHONCZY ZSÓFIA INTERJÚJA.
LESZ-E NÁLUNK ÜGYNÖKMÚZEUM? Berlin, Stasi, kémmúzeum
És akkor kilépek a berlini kémmúzeumból, rákattintok a hírekre, és azt olvasom, hogy míg a bukott kormány eddig megakadályozta, ma mégis kiadták a diplomáciai fedésben dolgozó orosz kémet. Hm. Tegnap a Stasi, a keletnémet titkosszolgálat, ma pedig a kémek múzeumában bolyongtam. Ügynökök, kémek közt töltöttem jónéhány órát, és szembejön a valóság: ügynökök, kémek. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
RÖGZÍT. NEM FELEJT. Interjú Csizek Gabriellával
Jávor Istvánnak 78 éves korában Fent és lent címmel önálló fotókiállítása nyílt a FUGA-ban. Bár a fotográfus neve sokak előtt ismert, kiállító művészként nem gyakran lehetett találkozni vele. Csizek Gabriellával, a kiállítás kurátorával és a kiállítás anyagából készült kötet szerkesztőjével beszélgettünk. BIHARI ÁGNES INTERJÚJA.















