Ugrás a tartalomhoz

Vuhan

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vuhan (Wuhan Shi, 武汉市)
Fent: a város és a Jangce folyó; balra: A Sárga Daru tornya; jobbra: Vuhani Vámhivatal (Wuhani Vámhivatal); lent: híd a Jangce folyón
Fent: a város és a Jangce folyó; balra: A Sárga Daru tornya; jobbra: Vuhani Vámhivatal; lent: híd a Jangce folyón
Közigazgatás
Ország Kína
TartományHupej
Városrész3
Rangprefektúra szintű város
Kerületei13
Alapítás éveKr. e. 223
PolgármesterTang Liangzhi (唐良智)
A KKP helyi képviselőjeRuan Chengfa (阮成发)
Irányítószám430000 - 430400
Körzethívószám+86/27
Rendszámok betűjelei鄂A
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség12 326 518 fő (2020)[1]
Népsűrűség1500 fő/km²
Bruttó hazai termék556,593 milliárd jüan
Földrajzi adatok
Tszf. magasság37 m
Terület8494,41 km²
IdőzónaUTC+8
Térkép
é. sz. 30° 35′ 42″, k. h. 114° 17′ 51″30.595000°N 114.297500°EKoordináták: é. sz. 30° 35′ 42″, k. h. 114° 17′ 51″30.595000°N 114.297500°E
Térkép
Vuhan weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vuhan témájú médiaállományokat.

Vuhan (egyszerűsített kínai: 武汉; hagyományos kínai: 武漢; pinjin: Wǔhàn) Közép-Kína legnépesebb városa, prefektúra szintű város, Hupej tartomány székhelye. A Jianghan-fennsíktól keletre fekszik, a Jangce és a Han folyók találkozásánál.

Három város, Vucsang, Hankou és Hanjang összeolvadásával jött létre. Az 1920-as években (a Kuomintang idején) Csang Kaj-sek főhadiszállása volt. Ma a város elismert politikai, gazdasági, kulturális, oktatási és közlekedési központ, továbbá itt épül Kína legnagyobb föld alatti városa.[2]

Földrajz

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vuhan földrajzi elhelyezkedése: é. sz. 30° 40′ 00″, k. h. 114° 20′ 00″30.666667°N 114.333333°E. A Jianghan-fennsíktól keletre fekszik, a Jangce és a Han folyók találkozásánál. A város teljes területe 8494,41 km² (kb. akkora, mint Bács-Kiskun vármegye), melynek nagy részét tavak és dombok teszik ki.

Vuhan három nagy városrészre osztható: Vucsang (武昌), Hanjang (汉阳) és Hankou (汉口). A városrészek egykor különálló városok voltak, 1927-ben olvasztották egybe őket. Folyók határolják a negyedeket, ezért számos híd található a városban, többek között az Első híd, amely Kína legmodernebb hídjainak egyike.

A város klímája csapadékos szubtrópusi, ezért a négy évszak egymástól nagyon jól elkülönül. A nyár meleg és esős (emiatt a páratartalom rendkívül magas (~80%) és a harmatpont sokszor 26 °C illetve afeletti), az ősz és a tavasz kellemesen meleg, de szintén csapadékos, míg a tél zord, nem ritka a hó sem. Az éves középhőmérséklet 13 és 21 °C között mozog. Az eddig mért leghidegebb -18,1 °C, a legmelegebb pedig 42 °C volt. Évente több mint 1200 mm csapadék hullik, ebből közel 250 mm csak júniusban.

Népessége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népességének változása (elővárosok nélkül):

2019
11 212 000
2020
12 326 518

Történelem

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vuhan térsége először Kr. e. 3000 évvel népesült be. A Han-dinasztia idején Hanjang élénk kereskedővárossá fejlődött. A 3. században a közelben vívták a kínai történelem egyik legfontosabb csatáját, a Három királyság korát megelőző Vörös szikla csatát, amely hozzájárult a Han-birodalom széteséséhez.

Körülbelül ebben az időben épületek a városfalak, amelyek Hanjang (206) és Vucsang (223) védelmét szolgálták. A város alapítását a Vucsang körüli fal befejezésétől számítják. Szintén 223-ban épült meg A Sárga Daru tornya (黄鹤楼) a Jangce folyó partján. Csuj Hao, a Tang-dinasztia ünnepelt költője a 8. században látogatta meg a tornyot és írt róla verset, amely Dél-Kína egyik legnevezetesebb látványosságává tette A Sárga Daru tornyát.

A Sárga Daru tornya

A város később a tudományok és művészetek egyik központjaként szerzett hírnevet. A Jüan-dinasztia alatt Vucsang lett a tartományi főváros és a 18. század elejére Hankou egyike lett Kína négy legfontosabb kereskedelmi kikötőjének.

A 19. század végén épültek meg az észak-déli irányú vasútvonalak, amelyek tovább erősítették a város szerepét, hiszen most már a vízi és vasúti forgalom egyik átrakodó állomása lett. Szintén ebben az időben történt, hogy az európai nagyhatalmak kikényszerítették Hankou kikötőjének megnyitását, így a vízparton az európai kereskedők által felügyelt és irányított koncessziós negyedek épültek ki.

1911-ben Szun Jat-szen követői itt robbantották ki a vucsangi felkelést, amely végül elvezetett a Csing-dinasztia bukásához és a Kínai Köztársaság kikiáltásához, amelynek első elnöke maga Szun Jat-szen lett. Az 1920-as években a város a Kuomintang belső ellenzékének, a Vang Csing-vej által vezetett ellenzéki kormánynak volt a fővárosa.

1938-ban itt vívták a második kínai–japán háború egyik legnagyobb összecsapását, a vuhani csatát: Nanking eleste után a Kuomintang kormány ide helyezte át székhelyét, de Vuhan elfoglalása után sem omlott össze a kínai ellenállás. Miután a Japán Császári Hadsereg bevonult a városba, a dél-kínai hadműveletek támogatására jelentős logisztikai központot építettek ki. 1944-ben a város nagy részét lerombolták az amerikai légierő gyújtóbombás támadásai.

1967-ben a kulturális forradalom idején került sor a vuhani incidensre, amelyben a helyi munkások, állami és pártalkalmazottak, illetve a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg alakulatai csaptak össze a munkásokból és diákokból álló vörösgárdista csapatokkal a város feletti ellenőrzésért.

A várost történelme során többször is sújtotta árvíz, részben ezek megfékezésére, részben pedig Kína egyre növekvő energiaigényének fedezésére építik a Jangce folyón a Három-szurdok-gátat, amely elkészülése után a világ legnagyobb vízerőműve lesz.

2019-ben egy új – korábban emberben nem azonosított – koronavírus-törzs jelent meg, amely végül világjárványnak lett nyilvánítva a terjedése miatt. 2020 januárjában a várost a kitört járvány miatt a külvilágtól elzárták.[3] Becslések szerint ötmillió ember hagyta el a várost, mielőtt a lezárás megkezdődött.

Közigazgatás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város 13 nagyobb kerületre osztható. Ezek a kerületek: (qu = kerület)

Térkép Név Kínai írás Pinjin Lakosság
(2010)[4]		 Terület (km²) Népsűrűség
(fő/km²)
Központi kerületek 6,434,373 888.42 7,242
■ Jiang'an 江岸区 Jiāng'àn Qū 895,635 64.24 13,942
■ Jianghan 江汉区 Jiānghàn Qū 683,492 33.43 20,445
■ Qiaokou 硚口区 Qiáokǒu Qū 828,644 46.39 17,863
■ Hanyang 汉阳区 Hànyáng Qū 792,183[5] 108.34 7,312
■ Wuchang 武昌区 Wǔchāng Qū 1,199,127 87.42 13,717
■ Qingshan 青山区 Qīngshān Qū 485,375 68.40 7,096
■ Hongshan 洪山区 Hóngshān Qū 1,549,917[6] 480.20 3,228
Elővárosi kerületek 3,346,271 7,605.99 440
■ Dongxihu 东西湖区 Dōngxīhú Qū 451,880 439.19 1,029
■ Hannan 汉南区 Hànnán Qū 114,970 287.70 400
■ Caidian 蔡甸区 Càidiàn Qū 410,888 1,108.10 371
■ Jiangxia 江夏区 Jiāngxià Qū 644,835 2,010.00 321
■ Huangpi 黄陂区 Huángpí Qū 874,938 2,261.00 387
■ Xinzhou 新洲区 Xīnzhōu Qū 848,760 1,500.00 566
Vízi területek (水上地区) 4,748 - -
Összesen 9,785,392 8,494.41 1,152

Gazdaság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Wu Chuan hajóépítő vállalat központja

Vuhan Hupej tartomány székhelye, kiemelt prefektúraszintű város. A város össz GDP-je 450 milliárd jüan, az egy főre jutó átlagos jövedelem pedig évi 68 000 jüan. A városban 50 francia vállalat működik, ami az egész országban működő francia cégek egyharmada.

Vuhan fontos gazdasági, piaci, pénzügyi, közlekedési, technológiai és oktatási központ. A legfőbb iparágak a városban az elektronika, optika, autó-, vas- illetve gyógyszergyártás. A város gazdaságának nagy részét a belföldi kereskedelem teszi ki. A város közel fekszik Sanghajhoz, Pekinghez valamint Kantonhoz, ezért az ingatlanárak itt a legmagasabbak más kínai metropoliszokhoz viszonyítva.

A városban 35 magasan rangsorolt oktatási intézet található. Ennek is köszönhető, hogy Vuhan a harmadik legerősebb város Kínában a tudomány és technológia területén.

Ipari zónák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Wuhan-Donghu Ipari Park
  • A Vuhani Donghu Új Technológiafejlesztési zóna egy nemzeti szintű csúcstechnológiai fejlesztési övezet. Az optikai elektronika, a telekommunikáció és berendezés gyártása a Wuhan East Lake High-Tech Fejlesztési Zóna (ELHTZ) központi iparága, miközben ösztönzik a szoftverek kiszervezését és az elektronika fejlesztését is. Az ELHTZ Kína legnagyobb optikai-elektronikai termékek gyártóközpontja, olyan kulcsfontosságú szereplőkkel, mint a Changfei Optikai szál Kábel (Kína legnagyobb száloptikai kábelgyártója), a Fenghuo Telecommunications és a Wuhan Post and Telecommunications Research Institute (az optikai telekommunikáció legnagyobb kutatóintézete Kínában). A Donghu új technológiai fejlesztési zóna a kínai lézeripar fejlesztési központját is képviseli, amelynek kulcsszereplői, mint például a HUST Technologies és a Chutian Laser, ebben a zónában vannak.[7]
  • A Vuhani Gazdaság- és Technológifejlesztési zóna 1993 óta nemzeti szinten épül be az ipari övezetbe.[8] A zóna jelenleg 10–25 km² területen fekszik, amit 25–50 km²-esre kívánnak növelni. Vannak itt autógyártó/összeszerelő, biotechnológiai/gyógyszergyártási, vegyi-, élelmiszer-, nehézipari és távközlési berendezéseket gyártó üzemek is.
  • A Vuhani Exportzónát 2000-ben a gazdasági és technológiafejlesztési zóna 2,7 km²-esre tervezett részéből első lépésként 0,7 km²-es területén hozták létre.[9]
  • A Vuhani Optikai Völgy (Guanggu) Szoftver Park a Donhuban helyezkedik el. Az East Lake High-Tech Development Zone and Dalian Software Park Co., Ltd. üzemelteti.[10] Tervezett 67 hektáros területe a jelenleg 60 hektáros részt is magában foglalja. 8,5 km-re fekszik a 316-os autópályától és 46,7 km-re a Wuhan Tianhe repülőtértől.

Infrastruktúra

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúti közlekedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az Első híd a Jangce felett
Második híd

A városnak hét hídja és egy alagútja van; ezek mind a Jangce felett illetve alatt vezetnek át. Három közülük a megnyitás sorrendjében kapta a nevét: Első, Második és Harmadik híd. Az Első hidat 1957-ben adták át; akkoriban még csak a vasút használta, ma már azonban közút is vezet át rajta.

Kelet-nyugat irányban szeli át a várost a 318-as számú nemzeti autópálya, ami Sanghajt és a tibeti Zhangmut köti össze. Vuhan központja a 979-es kilométerkőnél van (Sanghajtól számolva).

Vasúti közlekedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009 végéig két nagyobb állomás üzemelt a városban: a Hankou pályaudvar és a Vucsang pályaudvar (az azonos nevű városrészekben). Ennek okán a Vuhanba közlekedő vonatokon célállomásként nem a város neve szerepelt, hanem a célpályaudvar. Az eredeti felállás szerint Hankou volt a célállomása a Csinghan vonalnak (Peking–Hankou), Vucsang pedig a Jüehan vonal vonalnak (Kanton–Vucsang). Az Első híd megnyitásakor két további vonal is becsatlakozott a Csinghan vonalba, így onnantól kezdve mindkét állomásról indultak vonatok minden irányba.

2009. április 1-jén átadták a Hofej–Vuhan nagysebességű vasútvonalat, így expresszvonatokkal elérhetővé vált többek között Hofej, Nanking és Sanghaj. Egyes járatok a Vuhan–Sanghaj távot képesek voltak akár 6 óra alatt is megtenni. 2010-re ezen vonatok nagy része a Hankou pályaudvarról indult.

A központi pályaudvar főbejárata

Idővel igény mutatkozott egy központi pályaudvar megépítésére is, ezért az 2006 és 2009 között meg is épült a város északkeleti részén, 11 vágánnyal. Az állomás átadásával egyidejűleg adták át a Vuhan–Kanton nagysebességű vasútvonalat. Ennek köszönhetően a menetidő a korábbi 10,5 óráról 3 órára csökkent ezen a viszonylaton.

2011-től a központi pályaudvar jóformán csak a Vuhan–Kanton nagysebességű vasútvonalat látja el, míg a többi vonat a másik két főpályaudvarra érkezik.

Légi közlekedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város repülőtere a Vuhan-Tienho nemzetközi repülőtér (hagyományos kínai: 武漢天河國際機場; egyszerűsített kínai: 武汉天河国际机场; pinjin: Wǔhàn Tiānhé Guójì Jīchǎng) (IATA: WUH, ICAO: ZHHH). 1995 áprilisában nyílt meg a várostól 26 kilométerre északra. Azóta Közép-Kína egyik legforgalmasabb és az ország negyedik legnagyobb nemzetközi csatlakozású reptere lett. A második terminált 2008 júliusában adták át.

Közösségi közlekedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Vuhani metró

A tömegközlekedésben hatalmas szerepet tölt be a metró, amelynek első vonalát 2004-ben adtak át; ekkor Vuhan lett Kína ötödik olyan városa, ahol van metró. Jelenleg még csak egyetlen vonal üzemel 28,87 km hosszan 27 állomást magába foglalva. A kihasználtságot (évi 73 millió utas) jelzi, hogy a vonatok 90 másodpercenként követik egymást. A vonatok is képesek járművezetői beavatkozás nélkül közlekedni, a később megépülő vonalakon már vezető nélkül fognak menni.

Számtalan buszvonal is működik a városban. Egy utazás díja 2 jüan. A buszhálózat kaotikus és átláthatatlan, turistáknak helyi vezető vagy térkép és kínainyelv-tudás nélkül nem ajánlják az utazást.

2020. január 23-án a koronavírus terjedése miatt lezárták a közösségi közlekedést.[11]

Kultúra

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Mao Ce-tung Úszás című költeménye kőbe vésve a Jangce 1954-es áradásának emlékére állított emlékművön[12]

Vuhan a szülőhelye a Chu-kultúrának. A város környékére jellemző Han opera Kína legősibb és legkedveltebb operája volt. Később a Hui operával ötvözték, így született meg a modern Kína leghíresebb operája, a Pekingi opera. Ezért is nevezik a Han operát a pekingi anyjának.

A városban a délnyugati mandarin nyelvjárást (röviden: Xin) beszélik. Ez csupán hangsúlybeli különbségeket hordoz a standard mandarin nyelvhez, a putonghuához képest.

Oktatási rendszer

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Huazhong Mezőgazdasági Főiskola
A Wuhani Egyetem régi könyvtára
A HUST kapuja

Vuhanban 9 nemzeti és további 14 nyilvános egyetem illetve főiskola található.

Nemzeti:

  • Vuhani Egyetem (武汉大学)
  • Vuhani Technológiai Főiskola (WUT) (武汉理工大学)
  • Huazsong Tudományos és Technikai Főiskola (HUST) (华中科技大学)
  • Huazsong Agrikulturális Főiskola (华中农业大学)
  • Kínai Földtudományi Főiskola (中国地质大学)
  • Közép-Kínai Egyetem (华中师范大学)
  • Zsongnan Jogi és Gazdasági Főiskola (中南财经政法大学)
  • Dél-Közép Nemzetiségi Főiskola (中南民族大学)

Nyilvános:

  • Hubei Főiskola (湖北大学)
  • Hubei Technológiai Főiskola (湖北工业大学)
  • Hubei Hagyományos Kínai Orvoslási Egyetem (湖北中医学院)
  • Hubei Képzőművészeti Akadémia (湖北美术学院)
  • Hubei Rendvédelmi Egyetem (湖北警官学院)
  • Hubei Gazdasági Főiskola (湖北经济学院)
  • Hubei Oktatási Főiskola (湖北第二师范学院)
  • Jianghan Főiskola (江汉大学)
  • Vuhani Technológiai Akadémia (武汉工程大学)
  • Vuhani Tudományos és Mérnöki Főiskola (武汉科技学院)
  • Vuhani Polytechnikai Főiskola (武汉工业学院)
  • Vuhani Fizikai Akadémia (武汉体育学院)
  • Vuhani Zenei Konzervatórium (武汉音乐学院)
  • Vuhani Biomérnöki Akadémia (武汉生物工程学院)

Gasztronómia

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Doupi (balra) és Re-gan mian (jobbra)
  • Re-gan mian (热干面): forró és száraz, mogyorószószos tészta, amely az egyik legelterjedtebb reggeli
  • Ya Bozi (鸭脖子): csípős kacsanyak
  • Doupi (豆皮）: igazi helyi különlegesség tojásból, rizsből, sörből, gombából és babból, egy kis szójával ízesítve
  • Tangbao（汤包): levesféle lisztből és száraz húsból
  • Mianwo (面窝): a szokásostól jóval vékonyabb méretű sós fánk, igazi vuhani kuriózum

Turizmus

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Bronzból készült harangok a Tartományi Múzeumban
  • Vucsang városrészben található a 80 km² területű Keleti-tó, ahol tavasszal az ott élők szebbnél-szebb kerteket alakítanak ki.
  • A Hupej Tartományi Múzeum a maga 200 000 darabos gyűjteményével az egyik leggazdagabb Kínában. Elsősorban a Krisztus előtti időkről megmaradt ereklyéket őrzik itt, azok közül is a leghíresebbet, egy közel 2400 éves harangszettet, amivel akkortájt adhattak koncerteket.
  • Szikla- és Bonszai Múzeummal is büszkélkedhet a város. Megtalálhatóak itt számtalan kövek, ásványok, különböző méretű és fajtájú bonszai fák, valamint egy Platybelodon (az elefánt egyik őse lehetett) eredeti csontváza is
  • Jiqing utca (吉庆街) számos étteremmel és üzlettel van szegélyezve, esténként utcai előadásoktól hangos
  • A Sárga Daru tornya volt évszázadokig „az első torony a menny alatt”. Kr. e. 220-ban építették. Azóta számtalanszor elpusztult, de mindannyiszor újjáépítették. A legutolsó rekonstrukció 1981-ben fejeződött be. Ekkor modern építőanyagokat és egy liftet is kapott az épület.
  • Hajótúrák indulnak a Jangce folyón felfelé egészen Csungkingig, érintve közben a Három-szurdok-gátat

Személyek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Li Na

Nemzetközi kapcsolatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban három ország főkonzulátusa is működik: Franciaország, Dél-Korea, Egyesült Államok

Testvérvárosok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városkép

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Panorámakép a Kígyó-hegy (Sheshan) tetején lévő Sárga daru pagodából kilátás a Jangce folyó hídjára
Nagyítás
Panorámakép a Kígyó-hegy (Sheshan) tetején lévő Sárga daru pagodából kilátás a Jangce folyó hídjára

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Seventh National Population Census of the People's Republic of China".
  2. ↑ Épül Kína legnagyobb földalatti városa (Index, 2015. december 23.)
  3. ↑ Nectar Gan (2020. január 9.). "A new virus related to SARS is the culprit in China's mysterious pneumonia outbreak, scientists say". CNN. 2020. január 9. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2020. január 9.
  4. ↑ "武汉市2010年第六次全国人口普查主要数据公报". Wuhan Statistics Bureau. 2011. május 10. 2011. október 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. július 31.
  5. ↑ includes 208,106 in Wuhan Economic Development Zone (武汉经济技术开发区)
  6. ↑ includes 396,597 in Donghu New Technology Development Zone (东湖新技术开发区), 67,641 in Donghu Scenic Travel Zone (东湖生态旅游风景区), and 36,245 in Wuhan Chemical Industry Zone (武汉化学工业区)
  7. ↑ RightSite.asia | Wuhan East Lake High-Tech Development Zone
  8. ↑ RightSite.asia | Wuhan Economic and Technological Development Zone
  9. ↑ RightSite.asia | Wuhan Export Processing Zone
  10. ↑ RightSite.asia | Wuhan Optical Valley (Guanggu) Software Park
  11. ↑ Lezárták Vuhan városának tömegközlekedési hálózatát a koronavírus miatt
  12. ↑ ""Swimming" by Mao Zedong". Marxists.org. Hozzáférés: 2020. január 27.
  13. ↑ "#2 Wu Yi Vice Premier, minister of health". Forbes. 2005. november. 2012. október 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. szeptember 22. {{cite news}}: More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  14. ↑ "Wuhan Center Tower". The Skyscraper Center. Council on Tall Buildings and Urban Habitat. Retrieved 26 April 2016.

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wuhan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 武汉市 című kínai Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Wuhan
A Wikimédia Commons tartalmaz Vuhan témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vuhan&oldid=29166622”