Ugrás a tartalomhoz

Paul Romer

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paul Romer
SzületettPaul Michael Romer
1955. november 6. (71 éves)[1]
Denver[2]
Állampolgárságaamerikai
HázastársaCaroline Weber
Gyermekeikét gyermek
SzüleiRoy Romer
Foglalkozása
TisztségeChief Economist of the World Bank
Iskolái
Kitüntetései
  • Fellow of the Econometric Society (1990)[3]
  • H. C. Recktenwald Prize in Economics (2002)
  • Clarivate Citation Laureates (közgazdaság-tudomány, 2005)[4]
  • közgazdasági Nobel-emlékdíj (William Nordhaus, 2018)[5]
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja (2021)[6]

A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Romer témájú médiaállományokat.

Paul Romer (Denver, Colorado, 1955. november 6. –) amerikai közgazdász. 2018-ban közgazdasági Nobel-emlékdíjat kapott az „endogén növekedéselmélettel kapcsolatos munkájáért”.

Romer édesapja Roy Romer, Colorado korábbi kormányzója. Fizikát és matematikát tanult a Chicagói Egyetemen, ahol 1977-ben végzett. További tanulmányokat folytatott a Massachusettsi Műszaki Egyetemen és a Queens Egyetemen Kanadában, majd közgazdaságból letette a doktoriját 1983-ban.

Tanított a Rochesteren, a Berkeley-n, a Stanfordon, a Chicagói Egyetemen és a New York-i Stern Gazdasági Főiskolán. 2000-ben létrehozta az Aplia nevű vállalkozást, amely a diákok online felületen lévő tanulását segítette. 2016-tól 2018-ig a Világbank-csoport vezető gazdasági tanácsadója volt.

Az endogén növekedéselmélet

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1980-as évektől Romer az innovációt kezdte tanulmányozni, a gazdasági növekedés egy mozgató rugóját, de Robert Solow-val ellentétben nem mint külső tényezőként, hanem mint a piacgazdaság belső (azaz endogén) termékeként tekintett rá. Romer megmutatta, hogy a jól kialakított állami irányelvek (beleértve az állami támogatásokat a kutatás-fejlesztés terén és a tulajdonjogokat) elengedhetetlenek a technológiai innováció belső kialakulására. Az endogén növekedéselmélet Romer kutatásainak és elméleteinek köszönhetően jött létre és a közgazdaság egy új ágaként működik: Romer munkájára alapozva az innováció és gazdasági növekedés kapcsolatát vizsgálja.

Fontosabb publikációi

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1986: Increasing Returns and Long-Run Growth. Journal of Political Economy, Vol. 94, No.5 (Oct. 1986), pp. 1002–1037
  • 1990: Endogenous Technological Change. Journal of Political Economy, Vol. 98, No. 5
  • 1994: New Goods, Old Theory, and the Welfare Costs of Trade Restrictions. Journal of Development Economics, No. 43 (1994), pp. 5–38
  • 1996: Preferences, Promises and the Politics of Entitlement. Chapter 7 from Individual and Social Responsibility
  • 2010: The New Kaldor Facts: Ideas, Institutions, Population and Human Capital. Forthcoming American Economic Journal: Macroeconomics, January 2010
  1. ↑ "search.proquest.com/docview/303206758/".
  2. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2026. november 7.
  3. ↑ "www.econometricsociety.org/society/organization-and-governance/fellows/current". Hozzáférés: 2023. április 6.
  4. ↑ "clarivate.com/citation-laureates". Hozzáférés: 2023. szeptember 23.
  5. ↑ "The Sveriges Riksbank Prize in Economic Sciences in Memory of Alfred Nobel 2018". nobelprize.org (angol nyelven). Nobel Alapítvány. Hozzáférés: 2021. február 3.
  6. ↑ "web.archive.org/web/20220311133847/https://www.aaas.org/page/2021-fellows".