Norrköping
| Norrköping | |
| A norrköpingi városháza | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Alapítás éve | 1384 |
| Irányítószám | 60xxx |
| Körzethívószám | 011 |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 98 229 fő (2023. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 2,446 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 35,68 km² |
| Összesen | 35,68 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
![]() | |
| Norrköping weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Norrköping témájú médiaállományokat. | |
Norrköping város, Norrköping község székhelye Svédország Östergötland megyéjében, a Bravik-öbölnél, a Motala partján.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város fölött a Motala három vízesést alkot, amelyeket gépek hajtására használtak és ezért lett Norrköping a 19. században Svédország egyik legiparosabb városa. Gyárainak száma a 19. század végén körülbelül 90 volt; ezeknek évi termelését ekkoriban 16,5 millió koronára becsülték. A kiválóbb iparágak: posztószövés, pamutfonás és szövés, cukorfinomítás, vászon-, musszlinszövés, dohány-, papírgyártás, öntött és kovácsolt vascikkek készítése és hajóépítés voltak; közelében pedig a festői fekvésű Finspångban nagy ágyúöntők voltak. A Motalán a 4,4 méter mély járatú hajók a városig följöhettek. A széles utcákból álló városnak a 19. század végén egy nagy parkja, két kórháza, női börtöne és javító intézete volt. A svéd rendek 1604-ben, 1769-ben és 1800-ban itt tartották gyűléseiket. 1719-ben erődítményeit végleg lerombolták.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Statistiska tätorter 2023, befolkning, landareal, befolkningstäthet per tätort". Svéd Statisztikai Hivatal. 2024. november 28.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Norrköping. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
