Neszmély

Neszmély
A református templom
Neszmély címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Komárom-Esztergom
Járás	Tatai
Jogállás	község
Polgármester	Fürst Eszter (független)
Irányítószám	2544
Körzethívószám	34
Népesség
Teljes népesség	1364 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	46,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	27,72 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 43′ 58″, k. h. 18° 20′ 42″47.7329, 18.3451
Neszmély Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Neszmély weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Neszmély témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Neszmély (németül: Nessmühl, szlovákul: Nesmily) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatai járásban.

Fekvése

Neszmély Komárom-Esztergom vármegyei település, a Neszmélyi borvidék központja a Gerecse északi, Dunára néző nyúlványai alatt, a 10-es főút mellett fekszik. Területét egy rövid szakaszon érinti a Süttő–Vértestolna közti 1127-es út, Szomódra pedig egy önkormányzati út vezet innen, amely Dunaszentmiklóstól a 11 136-os számozást viseli. Áthalad a településen a Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal is, amelynek itt két megállási pontja van: Neszmély vasútállomás és Várhegyalja megállóhely. Utóbbi a 10-es főút közelében van, előbbi közúti megközelítését a 11 341-es út biztosítja.

Távolsága Budapesttől 70, Tatától 12 kilométer.

Neszmély, kisvár légi fotón

Neszmély, kisvár légi felvételen

Neszmélyi borpincék

Története

Neszmély és környéke ősidők óta lakott hely, ahol minden kor képviselve van, de leggazdagabb a római kori leletanyag.

Első írott nyomát az 1237–40 között készült Albeus jegyzékben találjuk, akkor nevét Nezmel, 1341-ben Neezmel alakban írták.

1339-ben Károly Róbert, az örökös nélkül elhalt ember birtokaként rá szállott Neszmélyt két szigettel, cserjésekkel, szántókkal, száraz és vízi vámmal, valamint révvel egyetemben fia nevelőjének, Polonia-beli Miklós mesternek és unokaöccseinek, Henckónak és Máténak adományozta. Miklós később Neszmélyi Miklós néven jelent meg a forrásokban. Pécsi püspökké választása után Henckó, majd leszármazottai birtokolták a községet.

1341-ben Weech dédunokája, Miklós (Zovárd nembeli) neszmélyi birtokait is megemlítette végrendeletében.

Egy 1342-ben kelt oklevél leírja, hogy Vitus nyitrai püspök és Lajos herceg nevelője, Miklós a füzitői vámot elfoglalták és Neszmélyre helyezték át, ami ellen Vilmos pannonhalmi apát tiltakozott.

1364-ben a neszmélyi vámjövedelem harmada Jakus pozsonyi bírót illette.

1422-ben már oppidum (mezőváros), és vámja a komáromi váré.

1471-ben Longa-villa. Mezőváros jellegű volt. Erről 1710-ből való pecsétje is tanúskodik.

1500 körül a Porkoláb család zálogos birtoka.

A törökök nem kímélték Neszmélyt, 1552-ben már az elpusztult települések között szerepelt. Ekkor az összeírók hat lakható házat találtak, 24 évvel később még mindig csak tizenkettőt vehettek számba. A falu később újratelepült, egy 1749-es birtokper adatai szerint már 18 nemes udvartelkes birtoka volt.

A Zichy család is a település birtokosa volt később.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Neszmély határában egy ütközet zajlott le. 1850-ben dézsmáltatni akarták a falu szőlőhegyét, aminek a lakosok ellenálltak és a karhatalom lépett közbe.

A településen található a Neszmélyi-borvidék központja. Kitűnő, zöldesbejátszó aranysárga bora külföldön is jól ismert volt. A 19. század végén kitört filoxéravész azonban a szőlőtermelést hosszú időre visszavetette Neszmélyen és a borvidéken is. Az 1990-es évektől a szőlő- és bortermelés új lendületet vett, sikerült visszanyernie régi hírét, s az ászári borvidékkel egyesülve, Ászár-Neszmélyi Borvidék néven ért el sikereket. 2010-től a borvidék hivatalos megnevezése Neszmélyi borvidék lett.

1977. április 1-jén Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Dunaalmással. A két település 1991-ben szétvált.

Közélete

Polgármesterei

• 1991–1994: Jobbágy István (nem ismert)
• 1994–1998: Jobbágy István (független)
• 1998–2002: Jobbágy István (független)
• 2002–2006: Benkő Ferenc (független)
• 2006–2008: Benkő Ferenc (független)
• 2008–2010: Horváth Béla (független)
• 2010–2014: Janovics István (független)
• 2014–2019: Janovics István (független)
• 2019–2024: Janovics István (független)
• 2024– : Fürst Eszter (független)

A rendszerváltás utáni első önkormányzati választáson Balázs László független jelöltet választották Almásneszmély polgármesterének, Balázs azonban belső viszályokra hivatkozva 1991 elején lemondott a tisztségéről. A következő választást már a kettéválást követően tartották meg, amin Jobbágy Istvánt bízták meg a település vezetésével.

2008. július 13-án időközi polgármester-választást kellett tartani Neszmélyen, az előző polgármester lemondása miatt.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:

Lakosok száma	1325	1299	1269	1380	1324	1349	1380	1386	1364
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024	2025	2026

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 1% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,1%, református 31,2%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 11,7% (21,7% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,5% ukránnak, 0,5% románnak, 0,4% örménynek, 0,2% szlováknak, 0,2% cigánynak, 0,1% szerbnek, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,9% volt római katolikus, 20,3% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 13,2% felekezeten kívüli (43,6% nem válaszolt).

Nevezetességei

A református templom

A hajóskanzen Neszmélyen

• A mai református templom épületén a késő gótikus stílusjegyek és más adatok alapján két építési periódust különítenek el. Az első, 1396-1404 közötti periódusba tartozik a torony, illetve a hajó nyugati része. A második, 15. századi periódusba tartozik a hajó keleti része a szentéllyel. Utóbbi bővítés talán Mátyás korában történt. Későbbi felújításakor e korból származó pénzeket találtak a toronyban. A templomból került a tatai múzeumba az ún. "neszmélyi fej", amely a középkori kapu eleme lehetett, az áthidalás vállánál gyámkőként volt elhelyezve. Sztehlo Ottó, a templom felmérője 1912-ben másodlagos beépítésben találta – feltételezések szerint talán a templom építészét ábrázolja.
• A Várhegyen áll a 15. századból származó négyszögletes várrom, körülötte árokrendszer, amelyet török korinak vélnek.
• A szőlőhegyen található a XV. században épített gótikus stílusú ún. Király-kút, amelynek neve Albert királyhoz köthető, aki 1439-ben, a török elleni délvidéki hadjáratából betegen Bécs felé utazva itt halt meg.
• A Duna-parti Hajóskanzenban a hajók belülről is megtekinthetők.
• A szintén Duna-parti Millecentenáriumi Park kemencesorral, színpaddal és fedett, 60-70 főt befogadó sütögetőhelyiséggel. Itt kapnak helyet többek között a falu rendezvényei, és a Dzsesszmély fesztivál is.
• Itt található a Neszmélyi borvidék központja.
• A régi téglagyár mögötti dombtetőn található a Hilltop Neszmély borászat és vendégház.
• A neszmélyi iskola Makovecz Imre tervei alapján épült.
• Neszmély híres a réteséről is.
• A község határában található a Neszmélyi Arborétum, ahol országosan is jelentős atlaszcédrus-telepítési kísérlet folyik.
• 2023. június 29. óta kompjárat közlekedik a Dunán át Szlovákiába.

Híres emberek

• Itt született Takács Ádám református lelkész, prédikátor.
• Itt hunyt el 1439. október 27-én Habsburg Albert magyar király.
• A faluban tanított Szentessy László grafikusművész, a Sigillum csoport egyik alapító tagja. Dolgozata a község történetéről és a református templomról szóló ismertetések alapműve. Vezető szerepe volt a Faluvédő Egyesületben is.
• Kamocsay Ákos az ÉV BORÁSZA 1999-ben.

Képgaléria

• 
• 
• 
• 
• 

Irodalom

• Gyulai Rudolf 1890: Komárom vármegye és város történetéhez. A Komárom-vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet 1890. évi jelentése, 64.

További információk

• Neszmély Önkormányzatának honlapja
• Neszmély közösségi honlapja
• Neszmély régészeti leletei
• Wenninger Mátyás: A romai katholikus templomok és iskolák Duna-Almáson és Neszmélyen; Engländer és Társa, Tata, 1903
• Hatvani Margit: Istentől lett ez hit által. A Neszmélyi Árvaház története; bev. Cseri Kálmán; Pasaréti Református Egyházközség, Bp., 1990
• Jobbágy István: A neszmélyi baptista temető története; Baptista Gyülekezet, Neszmély, 2000
• Bárdos István–Szénássy Zoltán: Neszmély; szerk. Bárdos István; Száz Magyar Falu Könyvesháza, Budapest, 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
• Kirándulás Neszmélyen a hajóskanzen és a történelmi emlékhelyek falujában. NESZMÉLY Átutazófilm a településről