Nenassza

Nenassza
Nevşehir
Alapítás	i. e. 19. század körül
Lakói	asszírok hettiták
Beszélt nyelvek	hettita
Elhelyezkedése
Nenassza Pozíció Törökország térképén
é. sz. 38° 37′ 30″, k. h. 34° 42′ 44″38.625, 34.712222222222

Nenassza (óasszír Ninašša, hettita nyelven ^URUNe-na-aš-ša(-a/aš), ógörögül: Nenasszosz, később Nüssza, latinul: Nyssa vagy Nysa) Neszától nyugatra, a Puruszhanda felé a Marasszanta folyó mellett vezető út mentén fekvő asszír kereskedőkolónia és korai hettita városkirályság, a Hettita Birodalom kezdeti szakaszában hercegség. Már a kültepei táblákon megjelenik a neve Ni-na-ša-(-) formában. Később általában Ne-na-aš-ša, de előfordul Ni(-i)-na-aš-ša és Ni-na-aš betűzésben is.

Első ismert hercege Pimpirit, aki a CTH#8 katalógusszámú dokumentumban (Palotakrónika) DUMU ^URUNe-na-aš-ša címmel szerepel. Pimpirit legnagyobb valószínűséggel Labarnasz fia vagy unokája, Ammunasz szugzijaszi herceg testvére, mivel Telepinusz proklamációja említi az uralkodó fiainak hatalomra jutását a különböző meghódított területeken. A hercegség tehát Labarnasz uralkodása alatt alakult meg, amely tartományszervezés a birodalom kormányzásának alapvető részét képezte.

A város az i. e. 14. században kapott újra nagyobb jelentőséget, amikor a kaszka térnyerés odáig terjedt, hogy Nenassza északi határvárossá vált. Az újhettita királyságok idején több állam fennhatósága alá is tartozott. A latin név etimológiájából következően a város folytonosan lakott volt a hettita kortól kezdve a hellenisztikus időkön át a római korig.

Források

• Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie (német nyelven). Szerk.: Erich Ebeling, Bruno Meissner, Dietz Otto Edzard. Berlin: de Gruyter. 2001. ISBN 3-11-017296-8.{{cite book}}: CS1 karbantartás: others (link)
• Amélie Kuhrt: The ancient Near East, c. 3000-330 BC, Vol. 1, Routledge, London, 1995. ISBN 0-415-01353-4
• Horst Klengel, Fiorella Imparati, Volkert Haas, Theo P. J. van den Hout: Geschichte des hethitischen Reiches, Koninkjilke Brill, Netherland, 1998. ISSN 0169-9423 ISBN 90-04-10201-9

További információk

• History World
• Historyfiles
• Iraq History, Robert A. Guisepi, 2003.