UgrĂĄs a tartalomhoz

15

EllenƑrzött
A Wikipédiåból, a szabad enciklopédiåból
15 mĂĄs naptĂĄrakban
Gergely-naptĂĄr15
Ab urbe condita768
Bahái naptár-1829 – -1828
Berber naptĂĄr965
Bizánci naptár5523 – 5524
Buddhista naptĂĄr559
Burmai naptĂĄr-623
Dzsucse-naptĂĄrN/A
Etióp naptár7 – 8
Hindu naptĂĄrak
Vikram Samvat70 – 71
Shaka SamvatN/A
Holocén naptår10015
Iráni naptár607 BP – 606 BP
JapĂĄn naptĂĄr675 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár2711–2712
Kopt naptár-269 – -268
Koreai naptĂĄr2348
Muszlim naptár626 BH – 625 BH
ÖrmĂ©ny naptĂĄrN/A
Szeleukida naptár326–327
Thai szolĂĄris naptĂĄr558
Zsidó naptár3775 – 3776

Évszázadok: i. e. 1. század – 1. század – 2. század

Évtizedek: i. e. 30-as Ă©vek – i. e. 20-as Ă©vek – i. e. 10-es Ă©vek – i. e. 1-es Ă©vek – 1-es Ă©vek – 10-es Ă©vek – 20-as Ă©vek – 30-as Ă©vek – 40-es Ă©vek – 50-es Ă©vek – 60-as Ă©vek

Évek: 10 – 11 – 12 – 13 – 14 – 15 – 16 – 17 – 18 – 19 – 20

  • Drusus Iulius Caesart Ă©s Caius Norbanus Flaccust (helyettese Marcus Junius Silanus) vĂĄlasztjĂĄk consulnak.
  • Germanicus folytatja germĂĄniai hadjĂĄratĂĄt. ElpusztĂ­tja a chattus törzs fƑvĂĄrosĂĄt, Mattiumot.
  • A heruszkok egyik törzsfƑje, Segestes Arminius (aki öt Ă©vvel korĂĄbban a heruszkok Ă©lĂ©re ĂĄllt, szövetkezett a többi törzzsel Ă©s sĂșlyos veresĂ©get mĂ©rt a rĂłmaiakra a Teutoburgi erdƑben; Germanicus most ezt jött mmegbosszulni) ellen fordul. Arminius korĂĄbban Segestes lĂĄnyĂĄt, ThusneldĂĄt elrabolta Ă©s erƑszakkal a felesĂ©gĂ©vĂ© tette. Segestest ostrom alĂĄ veszik erƑdjĂ©ben, mire GermanicustĂłl kĂ©r segĂ­tsĂ©get Ă©s a rĂłmaiak elƱzik az ostromlĂłkat. Segestes ĂĄtadja a rĂłmaiaknak a terhes ThusneldĂĄt, akit RĂłmĂĄba szĂĄllĂ­tanak Ă©s majd Germanicus diadalmenetĂ©ben vonultatjĂĄk fel.
  • Germanicus egyik alvezĂ©re, Lucius Stertinius legyƑzi a bructerusokat Ă©s megtalĂĄlja a teutoburgi csatĂĄban megsemmisĂŒlt Legio XVIII hadijelvĂ©nyĂ©t.
  • Germanicus nyĂĄr vĂ©gĂ©n eljut a teutoburgi csata szĂ­nhelyĂ©re Ă©s eltemeti a rĂłmai katonĂĄk maradvĂĄnyait. MiutĂĄn Arminius csapdĂĄba csalja Ă©s legyƑzi lovassĂĄgĂĄt, Germanicus visszavonul a Rajna mögĂ©, de utasĂ­tja Aulus Caecina Severust, hogy a következƑ Ă©vi hadjĂĄrathoz nĂ©gy lĂ©giĂłval javĂ­tsa ki a Rajna Ă©s Ems közötti mocsĂĄrvidĂ©ken ĂĄtvezetƑ pallĂłrendszert, a "pontes longi"-t.
  • Arminius megtĂĄmadja a mocsĂĄrban rekedt CaecinĂĄt. Több napos kĂŒzdelem utĂĄn a rĂłmaiaknak sikerĂŒl egyesĂ­teni erƑiket Ă©s vĂ©dekezĂ©sre ĂĄllnak be a tĂĄborukban. Arminiusnak nem sikerĂŒl meggyƑznie a többi törzsfƑt, hogy engedjĂ©k visszavonulni a rĂłmaiakat Ă©s aztĂĄn a tĂĄboron kĂ­vĂŒl, nyĂ­lt terepen kerĂ­tsĂ©k be Ƒket. MĂĄsnap hajnalban a germĂĄnok megtĂĄmadjĂĄk a tĂĄbort, de visszaverik Ƒket; a rĂłmaiaknak sĂșlyos vesztesĂ©gek ĂĄrĂĄn, de sikerĂŒl rendezetten elvonulniuk.
  • Lucius Aelius LamiĂĄt nevezik ki Africa helytartĂłjĂĄvĂĄ, ahol az elƑzƑ Ă©v Ăłta tartanak a lĂĄzongĂĄsok. JĂșdea, SzamĂĄria Ă©s Idumea Ă©lĂ©re Valerius Gratust nevezik ki.
  • RĂłmĂĄban a Tiberis ĂĄradĂĄsa elsodorja a pons Aemilius hidat.
  • Odessus vĂĄrosĂĄt (ma VĂĄrna) Moesia provinciĂĄhoz csatoljĂĄk.
  • Ez a szĂłcikk rĂ©szben vagy egĂ©szben a(z) 15 cĂ­mƱ nĂ©met WikipĂ©dia-szĂłcikk ezen vĂĄltozatĂĄnak fordĂ­tĂĄsĂĄn alapul. Az eredeti cikk szerkesztƑit annak laptörtĂ©nete sorolja fel. Ez a jelzĂ©s csupĂĄn a megfogalmazĂĄs eredetĂ©t Ă©s a szerzƑi jogokat jelzi, nem szolgĂĄl a cikkben szereplƑ informĂĄciĂłk forrĂĄsmegjelölĂ©sekĂ©nt.
Commons:Category:15
A WikimĂ©dia Commons tartalmaz 15 tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat.