Royal Society

Royal Society
A Royal Society egyik telephelye Londonban
Alapítva	1660. november
Jogelőd	Invisible College
Székhely	London
Tagság	1700 (2020. május)
Vezető	Adrian Smith
Dolgozók száma	291
Elhelyezkedése
é. sz. 51° 30′ 22″, ny. h. 0° 07′ 56″51.506111111111, -0.13222222222222
A Royal Society weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Royal Society témájú médiaállományokat.

A Royal Society, teljes nevén The Royal Society of London for Improving Natural Knowledge – magyarul leggyakrabban Királyi Természettudományos Társaságnak nevezik – a legrégibb angliai tudományos társulat. 1660-ban alapították, 1662-ben megkapta II. Károly királyi kiváltságlevelét. Mint a tudományos gondolkodás és fejlődés előmozdítója, rövid idő alatt világhírre tett szert. A politikai és vallási kérdések megvitatásától szigorúan elzárkózó Royal Societybe csak az nyerhetett felvételt, aki kiemelkedő eredményeket ért el a tudományos életben.

Legkorábbi tagjai között találjuk Samuel Pepys naplóírót, Sir Christopher Wren építészt, valamint a természettudós Robert Boyle-t, Robert Hooke-ot és Sir Isaac Newtont. A társaság segítette Newton fő művének, a gravitáció törvényeit leíró Principiának a megjelenését is 1687-ben. A Royal Society 1665-ben indított folyóirata, a Philosophical Transactions tudományos dolgozatok közlését tűzte ki céljául, s a maga nemében az első ilyen kiadvány volt a nyugati világban.

Elnöke 2010 óta Paul Nurse, Nobel-díjas brit biokémikus.

Híres tagok

• Henry Bessemer
• Johann Elert Bode
• Niels Bohr
• Robert Boyle
• Anders Celsius
• Albert Einstein
• Benjamin Franklin
• Otto Hahn
• Stephen Hawking
• Sir Isaac Newton
• Kármán Tódor
• Gábor Dénes
• Alan Turing

Kiosztott elismerések

Díjak

• Armourers & Brasiers’ Díj
• Kohn Díj
• Michael Faraday Díj
• Mullard Díj
• Royal Society Pfizer Díj
• Rosalind Franklin Díj
• Microsoft Európai Tudós Díj (2006-tól)

Érmek

• Buchanan-érem (orvostudományban elért eredményekért)
• Copley-érem (a tudomány bármely területén elért eredményért)
• Darwin-érem (a biológia azon területén történt kutatásokért, amelyen Charles Darwin is dolgozott)
• Davy-érem (kémia bármely ágában elért eredményekért)
• Gábor-érem (biológiai kutatásokért, különösen a genetikai és molekuláris biológia területén)
• II. Károly király érem
• Hughes-érem (eredeti felfedezésért a fizikai tudomány, ezen belül pedig az elektromosság és a mágnesség területén)
• Leverhulme-érem (alkalmazott kémia terén elért eredményekért)
• Royal-érem (két fontos előrelépésért a természettudományok területén)
• Rumford-érem (a hő és a fény kutatásáért)
• Sylvester-érem (matematikai kutatásokért)

Kapcsolódó szócikk

• A Royal Society elnökeinek listája

További információk

• A Royal Society honlapja (angolul)
• Információk a Royal Society díjazott előadásairól (angolul)