Ugrás a tartalomhoz

Makákó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Makákók
Közönséges makákó (Macaca fascicularis)
Közönséges makákó
(Macaca fascicularis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini)
Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)
Részalrend: Keskenyorrú majmok (Catarrhini)
Család: Cerkóffélék (Cercopithecidae)
Alcsalád: Cerkófmajomformák (Cercopithecinae)
Nemzetség: Papionini
Nem: Makákó (Macaca)
Lacépède, 1799
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Makákók témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Makákók témájú médiaállományokat és Makákók témájú kategóriát.

A makákó (Macaca) az emlősök (Mammalia) osztályának főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjába és a cerkófmajomformák (Cercopithecinae) alcsaládjába tartozó nem.

Előfordulásuk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy faj, a berber makákó kivételével Ázsia déli és keleti részein élnek; egyebek közt Japánban és a Szunda-szigeteken is. A jégkorszak előtt elterjedési területük jóval nagyobb, Kelet-Ázsiától Nyugat-Európáig egybefüggő volt; ennek emlékét őrzik egyes populációik a Himalájában és más magashegységekben.

Megjelenésük

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Termetük alacsony, középhosszú végtagjaik erősek. Homlokuk hátrafelé csapott, és erős szemöldökívekkel borul a szemekre; előreálló orruk bekerített; orrlyukaik nem az orr végén ülnek. Állkapcsuk vaskos. Rövid hüvelykujjukon lapos, a többi ujjukon félhengeres körmök nőnek. Ülepük csupasz, ülőgumóik jól fejlettek. A farok hossza és vastagsága rendkívül változékony: egyes fajoké megközelíti a test hosszát eléri, másoké elsatnyult. Alsó állkapcsukban megvan a nagy hátsó zápfoguk.

Szőrzetük többnyire pasztellszínű. Fejükön a szőrzet középütt kettéválasztott vagy parókaszerűen borul a különben kopasz fejtetőre. Körszakálluk hiányozhat, de egyes fajoké hatalmasra duzzad.

Életmódjuk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Részben fán lakók, részben a földön élnek; többnyire pár tucat fős csapatokban. Természetes élőhelyeik beszűkülésével nagy csapataik költöztek be különféle emberi településekre (Delhiben már gyakorlatilag megoldhatatlan problémát okoznak ). Állati és növényi táplálékot egyaránt fogyasztanak. Jól szaporodnak fogságban is; jól háziasíthatók. Az ösztrusz idején a nőstények ivarszervei erősen megduzzadnak. Vemhességük körülbelül hét hónapig tart. Három-ötévesen válnak ivaréretté.

A vadon élő makákók csoportjainak szerkezete a rokon nőstények szövetségén alapul; a nőstények egyes alcsoportjai együtt indulnak táplálékszerző útjaikra. A rokoni kapcsolatok közül a legfontosabb számukra az anya–lány viszony; a dominancia a születés sorrendjében alakul ki. Az alcsoportokhoz csatlakoznak a hímek is és ők is kialakítják saját rangsorukat, de csoport felépítését alapvetően az határozza meg, hogy a nőstények rokonai, illetve játszótársai-e egymásnak. Az anyák (védelmezőleg) hím kölykeik játékaiba is beavatkoznak, ezért a hímek rangsora részben anyáik rangsorát képezi le (Csányi, 1999, 41. o.).

Rendszerezésük

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nembe az alábbi 24 faj tartozik, melyeket öt csoportba csoportosítanak.

  • Macaca sylvanus csoport – 1 faj

Képek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Makákó&oldid=26395506”