Kullancsok

Kullancsok
	Ixodes hexagonus
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Pókszabásúak (Arachnida);
Rend:	Kullancsalakúak (Ixodida);
Öregcsalád:	Ixodoidea;
Család:	Kullancsok (Ixodidae); Koch, 1844
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Kullancsok témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kullancsok témájú médiaállományokat és Kullancsok témájú kategóriát.

Ez a szócikk az ízeltlábúakkal foglalkozik. A vulkáni formákról a Kullancsok (vulkánok) című szócikkben olvashatsz.

A kullancsok (Ixodidae) viszonylag kevéssé gazdaspecifikus, vérszívó ektoparazita állatok.

Életmódjuk

Kifejletten főként az emlősök vérszívói, de – különösen a lárvák – olykor madarakból és hüllőkből is szívnak vért. Életük során két vagy három gazdaegyedből táplálkoznak, ennek alapján „kétgazdás” vagy „háromgazdás” fajokról beszélünk. A trópusokon egygazdás fajaik is vannak. Ez jelentősen befolyásolja az általuk terjesztett egysejtű-, baktérium- vagy vírusfertőzések járványtanát.

Fejlődési ciklusuk

Mint minden ízeltlábú esetében, a ciklus egyes szakaszait itt is vedlés határolja. A petéből lárva kel ki, melynek még csak 6 lába van, és nem szaporodik. Több lárvastádium után nimfa-stádiumok következnek, a nimfáknak 8 lábuk van, és nem szaporodnak. A kifejlett állat, vagyis az imágó szintén 8 lábú, ivarosan szaporodik: párzás után petéket rak.

Nemek

Az alábbi nemek tartoznak a kullancsok közé:

Africaniella – 2 faj
Amblyomma – 130 faj
Anomalohimalaya – 3 faj
Archaeocroton – 1 faj
Bothriocroton – 7 faj
Cosmiomma – 1 faj
Cornupalpatum – 1 faj
Compluriscutula – 1 faj
Dermacentor – 34 faj
Haemaphysalis – 166 faj
Hyalomma – 27 faj
Ixodes – 243 faj
Margaropus – 3 faj
Nosomma – 2 faj
Rhipicentor – 2 faj
Rhipicephalus – 82 faj
Robertsicus – 1 faj

Kárpát-medencei fajaik

A Kárpát-medencében leggyakoribb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus), amely a vérszívás során Lyme-kórt, vírusos agyhártyagyulladást, és más fertőzéseket is terjeszthet az emberre.

Közép-Európában a Dermacentor reticulatus különösen a tularémia kórokozója és a kutyababéziózis terjesztése miatt jelentős.

A partifecske-kolóniákban tömeges faj az Ixodes lividus, mely leegyszerűsödött és felgyorsult életciklusával a partifecske fiókáinak kizsákmányolására specializálódott. A Felső-Tisza-vidéken világhírű kutatások folynak a fecske-kullancs kapcsolat tanulmányozása terén.

Mintegy két tucat kullancsfaj is él a Kárpát-medencében. A fontosabbak:

Dermacentor marginatus
Dermacentor reticulatus (a kutya babéziózis fontos terjesztője)
Haemaphysalis concinna
Haemaphysalis inermis
Haemaphysalis punctata
Hyalomma marginatum
Hyalomma rufipes (Az Afrikában elterjedt faj tíz példányát 2022-ben a Dunántúlon is azonosították)^[2]
Ixodes acuminatus
Ixodes apronophorus
Ixodes arboricola (madarakon)
Ixodes ariadnae (denevéreken)
Ixodes canisuga (gyakran kutyán, rókán, borzon)
Ixodes festai
Ixodes frontalis (madarakon)
Ixodes hexagonus
Ixodes kaiseri
Ixodes laguri
Ixodes lividus (partifecskén)
Közönséges kullancs (Ixodes ricinus) (kifejlett állat emberen, kutyán, közepes- vagy nagy testű emlősökön)
Ixodes simplex (denevéren)
Ixodes trianguliceps (egéren, pockon)
Ixodes vespertilionis (denevéren)
Rhipicephalus bursa (lovon)
Rhipicephalus sanguineus (pl. emberen, kutyán)

Kullancsok által terjesztett betegségek

A kullancsok rossz hírüket a csípésük által okozott betegségeknek köszönhetik. Kihangsúlyozandó, hogy nem maga a kullancs okozza a betegségeket, hanem a bélrendszerében élő baktériumok, egysejtűek, vírusok, melyek a vérszívás során jutnak be a megtámadott szervezetbe.

A kullancsok általában füves, gazos területen, árnyas erdőkben, vízparti területeken a leggyakoribbak. A téli hideget és a kánikulai meleget a föld mélyén vészelik át, tavasszal és ősszel élnek intenzívebben, de enyhe teleken, hűvös nyarakon is aktívak maradnak. A fűben, vagy bokrok lombjain várnak zsákmányukra.

Az emberre, vagy állatra jutott kullancs a bőrön észrevétlen haladva a vérszíváshoz kedvező helyet keres. Gyakran a hajban, a fülek mögött, vagy például a végtagok tövének hajlataiban állapodik meg. Szájszervével kis sebet vág a bőrön, rögzíti magát, és vért szív. Ez a rögzült, táplálkozó életszakasz napokig is eltarthat, majd a vérrel teleszívott kullancs elhagyja az embert és rejtekhelyet keres. Mivel a vérszívás alatt egyfajta érzéstelenítőt juttat a sebbe, csípése teljesen fájdalommentes, ezért nehezen észlelhető. Távozása után viszont a seb bedagadhat, begyulladhat, többnyire fájdalmassá válik és enyhén nedvedzik.

Az emberek sokszor még a vérszívás előtt, vagy a vérszívási szakasz kezdetén megtalálják és eltávolítják testükről a kullancsot. Az egy napon belül megtalált és eltávolított kullancs még szinte bizonyosan nem tudott fertőzést okozni, de csak akkor ha az eltávolítása szakszerű volt, testét nem nyomták meg az eltávolítás alatt.^[3] A három nap vérszívás után viszont a fertőzés esélye nagyon nagy.

A több tucat kullancsfajból csak néhány hordoz kórokozókat, de közel sem minden egyed. Fentiek alapján kullancs találása esetén sem kell azonnal betegségre gondolni, de az esetleges tünetek megjelenésére fokozottan kell figyelni, szükség esetén késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni. Ez megfordítva is igaz, sok esetben a kullancs által okozott betegség úgy alakul ki, hogy az azt megelőző csípés nem is derült ki.

A betegség esélyét az eltávolított kullancs fajának azonosítása segíti. Az emberi betegségeket a vöröses-feketés Ixodes ricinus, a babéziózist a fehéres-szürkés, pöttyös-csíkos, márványmintás Dermacentor reticulatus okozza. A kisebb méretű kullancs egy nagyító segítségével hozzávetőlegesen azonosítható, a megszívódott nehezebben, ezeknél a színt és a mintázatot a fejnél kell keresni.

A legfontosabb, kullancsok által terjesztett betegségek:

Vírusos kullancs encephalitis: Magas lázzal, tarkómerevséggel, zavart állapottal jár. Azonnali kórházi kezelés szükséges. A betegség ellen megelőzésként védőoltás-sorozat lehetséges. A csípés után is beadható oltást csekély hatása miatt kivonták a forgalomból.

Bővebben:

[1]

[2]

[3]