Ugrás a tartalomhoz

Julius Wiesner

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Julius Wiesner
Julius Wiesner (Josef Kriehuber litográfiája, 1870)
Julius Wiesner (Josef Kriehuber litográfiája, 1870)
SzületettJulius Ritter von Wiesner
1838. január 20.[1][2][3][4][5]
Čechyně[6]
Elhunyt1916. október 9. (78 évesen)[1][2][3][5][7]
Bécs[6]
Állampolgársága
Gyermekei
  • Friedrich Wiesner
  • Richard Wiesner
Foglalkozása
  • botanikus
  • politikus
  • egyetemi oktató
  • plant physiologist
Tisztsége
  • Member of the Landtag of Lower Austria
  • az Osztrák Birodalmi Tanács főrendiházának tagja (1905. augusztus 16. – )
Iskolái
SírhelyeGrinzingi temető (10/G2/4)[8]
A Wikimédia Commons tartalmaz Julius Wiesner témájú médiaállományokat.

Julius Wiesner (Tschechen, 1838. január 20. – Bécs, 1916. október 9.) osztrák botanikus. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Wiesner”.

A bécsi tudományegyetem fizikai és fiziológiai intézetében és a műegyetem kémiai műtermében szakjának, a fiziológiai növénytannak irányt szabva, 1861-ben a műegyetemen magán- és 1868-ban nyilvános tanár lett. 1870-ben a mariabrunni erdészeti akadémiára ment át, de már 1873-ban a bécsi tudományegyetemen a növényanatómia és fiziológia tanszékét rendes minőségben foglalta el; de a műegyetemen az áruismeretből 1880-ig adott elő. 1898-99-ben a bécsi egyetem rektora volt. Kutatóúton járt többek között Egyiptomban, Indiában, Javán, Szumátrán, az Északi-sarkon és Észak-Amerikában.

Fő munkássága a kísérletes növényfiziológia, kivált a fény növényélettani hatásainak földerítését célozza. A kereskedelmi árucikkek valódiságának kimutatásában megkapó eredményeket ért el.

Bécs 22. kerületében (Donaustadt) 1953-ban utcát neveztek el róla.

  • Einleitung in die technische Mikroskopie (Bécs, 1867)
  • Die technisch verwendeten Gummiarten, Harze und Balsame (Erlangen, 1869)
  • Mikroskopische Untersuchungen (Stuttgart, 1872)
  • Die Rohstoffe des Pflanzenreichs (Lipcse, 1873)
  • Die Entstehung des Chlorophylls in der Pflanze (Bécs, 1877)
  • Die heliotropischen Erscheinungen im Pflanzenreich (2 rész, uo. 1879-80)
  • Das Bewegungsvermögen der Pflanzen (uo. 1881)
  • Elemente der wissenschaftlichen Botanik (3. kiad., uo. 1891)
  • Die mikroskopische Untersuchung des Papiers (uo. 1887)
  • Organisation der vegetabilischen Zellwand (1886)
  • Ombrophile und ombrophobe Pflanzen (Sitzungsb. d. Ak., Bécs, 1893)
  1. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  2. 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. 1 2 "Národní autority České republiky". Hozzáférés: 2019. november 23.
  4. ↑ Constant von Wurzbach (1856). "Wiesner, Julius". Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich (német nyelven). 56. Bécs: 88.
  5. 1 2 "www.accademiadellescienze.it" (olasz nyelven). Hozzáférés: 2020. december 1.
  6. 1 2 "www.accademiadellescienze.it" (olasz nyelven). Hozzáférés: 2020. december 1.
  7. ↑ "Encyklopedie dějin města Brna". Encyclopedia of Brno History (cseh nyelven).
  8. ↑ "www.friedhoefewien.at/verstorbenensuche-detail?fname=Julius+Wiesner+Ritter+Von&id=04%3EAMSV6J7&initialId=04%3EAMSV6J7&fdate=1916-10-12&c=012&hist=false".