Jeny Rudolf, Jenny, Jeney, Jenei (Budapest, 1901. március 2. – Budapest, 1975. május 27.[1]) magyar válogatott labdarúgó, csatár, majd edző. Gyors, kifejezetten ballábas, jól helyezkedő, pontos beadásairól ismert játékos volt.[5]
Kispesti játékosmegfigyelők vitték a grundról a 13 éves (1914) Jeny Rudolfot egyenesen a Kispesti AC ifjúsági csapatába (1914–1923). A nehéz sorsú fiúnak minden munkát el kellett vállalnia, a katonai szolgálatba hívott, majd hadifogságba került édesapja kiesett jövedelmének pótlására. Így korán, 19 évesen (1920) NB I-es játékos lett. Az MTK-hoz kerülve (1923–1932) Jimmy Hogan faragott belőle atlétikusan is képzett, igazi nagylövőt.
1919–1926 között 21 alkalommal szerepelt a válogatottban és 3 gólt szerzett. Tagja volt az 1924-es párizsi olimpián részt vevő csapatnak. Legjobb mérkőzését 1925. március 25-én játszotta, amikor a svájciak elleni 5-0-s meccsen ellenállhatatlanul robogott a szélen, két gólt is rúgott (84. és 87. percben), és a szaklap szerint is "fényesen teljesített."
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Félévig a nagyváradi Crisana trénere volt,[6] majd 1937 szeptemberében a Nagybánya edzője lett.[7] 1942 áprilisában lemondott erről a posztjáról és szaktanácsadójaként tevékenykedett tovább.[8] 1948-tól 1950-ig a Békéscsabai SZSE trénere volt.[9] 1957 januárjában az Ikarus edzőjének nevezték ki,[10] majd rövidesen a magyar ifjúsági válogatott edzője lett.[11] Ezt a feladatát 1958 júniusáig látta el.[12] Ezután a ZTE csapatát vezette. 1961-ben az Ikarus szakmai munkáját irányította.