Hiroszaki

	Hiroszaki (弘前市, Hirosaki-shi)
	A hiroszaki várkastély és cseresznyevirágok
; Hiroszaki címere	; Hiroszaki zászlaja
	Egyéb jelképek
Fa	Almafa
Virág	Cseresznyevirág
	Közigazgatás
Ország	Japán
Régió	Tóhoku
Prefektúra	Aomori prefektúra
Irányítószám	036-8551
Alapítás éve	1889. április 1.
Polgármester	Kaszai Norijuki
Irányítószám	036-8551
Testvérvárosok	Lista Tajnan; Sari; Óta;
	Népesség
Teljes népesség	167 803 fő (2021. márc. 1.)
Népsűrűség	337 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	524,20 km²
Időzóna	JST, UTC+9
	Elhelyezkedése
	é. sz. 40° 36′ 11″, k. h. 140° 27′ 50″40.603111°N 140.463833°EKoordináták: é. sz. 40° 36′ 11″, k. h. 140° 27′ 50″40.603111°N 140.463833°E
	Elhelyezkedése Aomori prefektúra térképén
	Hiroszaki weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hiroszaki témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Hiroszaki (弘前市; Hepburn: Hirosaki-shi^?) japán város Aomori prefektúra délnyugati részén. 2015. szeptember 1-jei becslések szerint a város népessége 176 500 fő, népsűrűsége 337 fő/km². Hiroszaki teljes területe 524,20 km².

Hiroszaki kastélyvárosként épület a 100 000 kokus Hiroszaki birtokon a Cugaru család uralama alatt az Edo-korban. A város regionális kereskedelmi központtá és az ország első számú almatermesztőjévé nőtte ki magát. A helyi önkormányzat a „Hiroszaki, az almaszínű város” és a „kastély-, cseresznyevirág- és almaváros” jelmondatokkal népszerűsíti a várost. A város a Meidzsi-korban épült nagyszámú nyugati stílusú házáról is ismert.

Földrajz

Hiroszaki Aomori prefektúra délnyugati, a Cugaru-félsziget nyugati részén található Cugaru-síkságon helyezkedik el, az Ivaki-hegytől nyugatra, Akita prefektúra szomszédságában.

Környező települések

Cugaru, Hirakava
Nakacugaru körzet – Nisimeja
Minamicugaru körzet – Óvani, Fudzsiszaki, Inakadate
Kitacugaru körzet – Itajanagi, Curuta
Nisicugaru körzet – Adzsigaszava
Ódate

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2010 és 2021 között:

Lakosok száma	183 473	177 411	167 803
	2010	2015	2021

Adatok: Wikidata

Jelkép

Hiroszaki hivatalos jelképe egy szvasztika (japánul mandzsi), amit a Cugaru család, a Hiroszaki birtok Edo-kori uralkodóinak zászlójelképéből ered.

Történet

A Hiroszaki körüli területet a Heian-kori Észak-Fudzsivara család birtokainak részeként alapították. Minamoto Joritomo a Nambu családnak ajándékozta azt az Észak-Fudzsivara család bukása után a Kamakura-kor elején. A Szengoku-kor alatt a Nambuk helyi tartományi tisztségviselője, Óura Tamenobu 1571-ben kikiáltotta a függetlenségét és elfoglalta a helyi kastélyokat. Tojotomi Hidejosi oldalán harcolt Odavara 1590-es ostroma során, 45 000 kokuval erősítette tovább a gazdagságát. Később Cugarura váltotta a családnevét. Miután Tokugava Iejaszu oldalára állt a szekigaharai csatában további 47 000 kokuval növelte a gazdagságát, majd elrendelte egy kastély építését Takaokában (a modern kori Hiroszakiban). A kastélyt utódja, Cugaru Nobuhira vezetése alatt fejezték be 1611-ben, azonban 1627-ben villámkárokban odaveszett a hatalmas ötemeletes dondzsonja. A birtok bevétele 1628-ban 100 000 kokura emelkedett.

1808-ban Takaokát átnevezték Hiroszakira. A Cugaru család a Meidzsi-korban a Szatcsó szövetség oldalára állt a bosin-háború alatt, majd az újonnan alapított kormány további 10 000 kokut ajándékozott nekik. A hanrendszer 1971. augusztus 29-i felszámolása miatt azonban a Hiroszaki birtokot is felszámolták, helyére Hiroszaki prefektúra állt. A prefektúrát még ezen év októberében átnevezték Aomori prefektúrára, ezzel egy időben székhelye is a területileg központibb fekvésű Aomoriba tették át.

1873. október 1-jén megalapították a Csójó Általános Iskolát. 1877-ben almakertészetet indítottak Hiroszakiban, majd 1878 márciusában megalapították az 59. Nemzeti Bankot, az Aomori Bank elődjét. 1889. április 1-jén városnak nevezték ki Hiroszakit, így az ország 30 első városa közé tartozott. 1894. december 1-jén megnyitották a Hiroszakit Aomorival összekötő Óu fővonalat.

Hiroszaki 1898 októberében a Japán Császári Hadsereg 8. hadtestének székhelye lett. A hadtest elsősorban az orosz–japán háború során volt aktív.

1901-ben megalapították a Hiroszaki Városi Kórházat, majd 1906-ban a városi könyvtárat. A város első telefonszolgáltatását 1909-ben adták át. 1918-ban megtartották az első cseresznyevirág-fesztivált. A Konan Railway Company 1927-ben átadta a Hiroszakit Onoével összekötő vonalát. 1949-ben megalapították a Hiroszaki Egyetemet.

1955. március 1-jén Hiroszakit tovább bővítették a környező Simizu, Vattoku, Tojoda, Horikosi, Csitosze, Fudzsisiro, Niina, Funazava, Takaszugi, Szuszuno és Higasimeja falvak bekebelezésével. Nisimeja enklávé lett. A város 1957. szeptember 1-jén még tovább bővült a szomszédos Isikava falujának beolvasztásával.

1964-ben megtartották az első Krizantém és juharfa-fesztivált, illetve 1979-ben az első Hiroszaki várkastély hólámpás-fesztivált. 1979-ben összekötötték a várost a

[1]