Ugrás a tartalomhoz

Devictus Vincit

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Devictus Vincit
1994-es magyar film

Eredeti dokumentum 1956. november 1-ből
Eredeti dokumentum 1956. november 1-ből
RendezőMihályfy Sándor
Műfaj
Forgatókönyvíró
FőszerepbenJordán Tamás
OperatőrLukács Lóránt
Gyártás
Ország Magyarország
Forgalmazás
Bemutató1994
További információk

A Devictus Vincit – Legyőzve győz 1994-ben bemutatott magyar életrajzi televíziós film Mihályfy Sándor rendezésében. A főszerepben Jordán Tamás látható. A film Mindszenty József vértanúságát mutatja be.

A Magyar Televízió két részletben tűzte műsorra.

A film Mindszenty József életútját követi nyomon a második világháború végétől 1975-ben bekövetkezett haláláig, az önkényuralmi rendszerekkel való szembenállás fókuszával.

A történet 1944-ben indul, amikor Mindszentyt a nyilas hatalom letartóztatja Sopronkőhidán. A börtönjelenetek bemutatják a fizikai és lelki megpróbáltatásokat, amelyek a hercegprímás későbbi ellenállásának alapját képezik.

1945 után, a kommunista hatalomátvétel idején Mindszenty nyíltan bírálja a vallásszabadságot korlátozó intézkedéseket, a szerzetesrendek feloszlatását és az egyházi iskolák államosítását. Beszédei és körlevelei miatt konfliktusba kerül a Rákosi-rendszerrel.

1948 decemberében koncepciós per keretében letartóztatják. A film részletesen ábrázolja a koncepciós eljárás módszereit: a fizikai kényszert, a megfélemlítést és a koholt vádakat beismerő vallomás kínzással való kicsikarását. Mindszentyt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik.

Az 1956-os forradalom idején a nép kiszabadítja, és rövid időre újra átveszi az esztergomi érseki széket. Az ország második szovjet megszállása után azonban az amerikai nagykövetségen keres menedéket, ahol 15 évig él házi őrizetben.

A film utolsó harmada a Vatikán és a magyar állam közötti tárgyalásokra, Mindszenty 1971-es külföldre távozására és száműzetésben töltött éveire koncentrál. A zárás Mindszenty 1975-ös halálát és a „Devictus vincit – Legyőzve győz” – mottó jelentőségét hangsúlyozza: a fizikai vereség ellenére eszmei győzelmet.

A cselekményt korabeli dokumentumfelvételek és archív hanganyagok illusztrálják, amik a történelmi kontextust erősítik.

A forgatókönyvet Csemer Géza, Mihályfy Sándor és Nemeskürty István írta. Az operatőr Lukács Lóránt volt.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]