Ugrás a tartalomhoz

Avarok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Avarok
Régiók
Avar Kaganátus, Frank Birodalom, Keleti Frank Királyság, Nagymorva Birodalom
A Wikimédia Commons tartalmaz Avarok témájú médiaállományokat.

Az avarok észak-ázsiai eredetű nomád nép, amely a 6. században Közép-Európába költözött és ott egy erős birodalmat hoztak létre. Több mint kétszáz évig ők voltak a legfontosabb hatalom a frank és a bizánci birodalom között. A birodalmuk, az Avar Kaganátus Baján kagán vezetésével (562–602) a fénykorát élte. Nagy Károly azonban hódító háborúi során legyőzte őket és így az avarok a 9. század elején elvesztették politikai jelentőségüket, nem sokkal később kulturális identitásukat is.[1]

Az avar nép eredete, rokonsága, sőt még az etnikai összetétele is sokáig vitatott volt. Sok történész már a 18. század végétől a Kínától északra fekvő, a mai Mongólia területén létrejött Zsuanzsuan Birodalomhoz kötötte az eredetüket.[2][3] A hsziungnukkal és a heftalitákkal is kapcsolatba hozzák őket.

Az avarokat hagyományosan a zsuanzsuanokkal azonosították.[4][5] Sok történész szerint a fő zsuanzsuan törzsek mongol nyelvűek voltak, de számos török törzset is leigáztak [6] és magukba olvasztottak.

A 2020-as évek archeogenetikai kutatásai megerősítették, hogy az avarok 7. századi vezető rétege egyértelműen visszavezethető a mai Mongólia területére, annak is a Zsuan-zsuan időszakára (i. u. 330–552), ahol a 6. század közepén a zsuanzsuanok birodalmának hanyatlása, illetve a türkök felemelkedése távozásra kényszerített egy nagyobb nomád népcsoportot. Az emberiség történetének egyik leggyorsabb népvándorlása során nyugat felé haladva az avarok hat év alatt a Kaukázustól és a Fekete-tengertől északra elterülő sztyeppevidékre érkeztek,[7] ahol több nomád törzset is behódoltattak, majd tovább vonultak és tíz év múlva a Kárpát-medencét aztán már ez a vegyes, különféle sztyeppei forrásokból összeálló népesség foglalta el.[8]

A vezető réteg zárt csoportja genetikailag 90%-ban belső ázsiai eredetű, és az avar honfoglalás után is még bő fél évszázadig nem keveredett a helyiekkel. A maradék 10% nyugati genetikai komponens is még Ázsiából érkezett, amit az mutat, hogy ezt a vonalat a késői zsuanzsuan korszak egyik előkelőjében is kimutatták. Az avar elit családi kapcsolataiban az apai vonal a domináns, de a változatos ázsiai anyai vonalak azt jelzik, hogy az avar honfoglalásban a nők is nagy szerepet játszottak.[9]

Az avarok vezették be először a kengyelt Európában és gyakorlatilag semmilyen írott forrást nem hagytak maguk után.[10]

Az avarok a Kárpát-medencében 582-612
Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből
Az avarok Európában 814 körül
Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok).
Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok).
A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja
A heftaliták által uralt területek 520 körül.[megj 1]

A krónikák az ázsiai avarok három nagyobb vándorlását örökítették meg. A Kaukázusban élő mai avarokkal való kapcsolatuk vitatott.

Kárpát-medencei történetük során korai avar kort és késő avar kort különböztethetünk meg. A késő avarok egy részét a kettős honfoglalás elmélete magyaroknak tartja (onogur magyarok).[11]

Az avarok őstörténete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 460 körüli uarhun szövetség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Toharisztánban 456-ban a Heftal-dinasztia került hatalomra, amelyről Toharisztán lakóit heftalitáknak nevezték. A dinasztiaalapító I. Khingila király (kb. 430–490) szoros törzsszövetségben egyesítette a területen élő uar és hjóno törzseket, amelyek ettől kezdve a heftalita név mellett uarhun néven is szerepelnek a forrásokban. A név a bizánci történetírónál, Priszkosz rétornál is előfordul, aki néhány évvel Attila király európai hun birodalmának bukása után, 463 körül arról ír, hogy a szavirokat megtámadták a közép-ázsiai uarhunok. Az uar-avar azonosságot feltételezve, ez az avarok legkorábbi ismert európai említése. (Ehhez kapcsolódik a magyar várkony szó, ami valószínűleg az avarok magyar elnevezése volt.)

A heftalitákat vagy uarhunokat a szanszkrit források húna és svetahúna („fehér húna”, azaz fehér hunok) néven emlegették, miután azok betörtek Indiába.

Az 550-es évek európai népvándorlása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

552-ben a türkök megdöntötték a zsuanzsuanok birodalmát, [12] majd nyugat felé hatalmas területekre terjesztették ki uralmukat és a heftalitákat is legyőzték. Ezzel egy időben indul meg az avarok vándorlása Kelet-Európába. 558-ban már avar követek jártak Bizáncban. Teofanész bizánci történetíró így emlékezett meg róluk:[13]

„...bejött Bizáncba azoknak, akiket avaroknak mondanak, a furcsa népe s összefutott az egész város a megnézésükre, mert soha ilyen népet még nem láttak. Hátul nagyon hosszú volt a hajuk szalagokkal megkötve és befonva. Egyéb viseletük a többi hunokéhoz hasonlított.”

567-re meghódították a Fekete-tengertől északra élő onogur-bolgárokat (utrigurok és kutrigurok), valamint a szlávokat (antok). 567-ben uralkodójuk, az Al-Duna mentén tartózkodó Baján kagán szövetséget kötött a Kárpát-medencében élő longobárdok királyával Alboinnal, aki ennek következtében legyőzte az itt uralkodó gepidák királyát, Kunimondot. Az avar szomszédságot túl fenyegetőnek érezve végül a longobárdok 568 húsvétján állataikat hátrahagyva Észak-Itáliába vonultak, így az avaroké lett az egész Kárpát-medence, ahová a kagán a székhelyét is áttette.

576-ban II. Tiberiosz bizánci császár Valentinus vezetésével követséget küldött a nyugati türkökhöz, hogy a II. Justinus császár és a nyugati türkök első kagánja, Istemi közötti békeszerződést megerősítse, amiről Menandrosz bizánci történésztől értesülünk. Meglepetésükre a nyugati türk uralkodó, Turxanthosz – neve valószínűleg a Türk sad méltóságnevet adja vissza – nagy haraggal fogadta őket, szemükre hányva, hogy befogadták elmenekült alattvalóikat, az avarokat. Nagy nehezen tudták csak lecsillapítani, és részt kellett venniük az uralkodó apjának, a nemrég elhunyt Isteminek a gyászolásában.

Az álavar kérdés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Priszkosz rétor után csak Menandrosz és Theophülaktosz Szimokattész bizánci történészek tudósítanak újra az uarkhoniták néven említett avarokról.[14] Theophülaktosz írja, hogy a türkök először a heftalitákat – más néven abdeleket – győzték le, majd az avarokat, de nem azokat az avarokat, akik 557-ben jelentek meg Bizáncban és Európában. Theophülaktosz azt állítja, hogy az Európába jött avarok nem azonosak a korábban Ázsiában élő avarokkal, hanem csak felvették a nevüket, hogy megfélemlítsék a többi népet, és valójában az oguroktól származnak. Theophülaktosz így őket „álavaroknak” (pszeudoavaroi) hívja. Ugyanakkor leírja, hogy két néprészüket uarnak és hunninak nevezik. Ez ugyanaz a kettős népnév, mint amivel korábban Toharisztánban találkoztunk (uar – hiungnu). Ugyanakkor a heftalitákkal való azonosság ellen szól, hogy Theophülaktosz határozottan különbözőnek állítja a két népet. A névfelvételről szóló történethez hasonló viszont már előfordult Tacitusnál is, úgyhogy költött is lehet a legenda. Ez a kérdés máig nem tisztázott, tehát az álavarokról szóló történet akár hamis is lehet. Bár úgy tűnik, a keleti népeknél nem ritka az a gyakorlat, hogy egy nép/csoport egy másik, félelmetes hírű népnek adja ki magát, ami akár félig igaz is lehetett, ha egyszer annak kötelékeiben éltek/harcoltak.

A Kárpát-medencei Avar Kaganátus

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az avarok 552-ben jelentek meg Európában, a Türk Birodalom fennhatósága elől menekülve, amikor átkeltek a Volgán[15] 567-ben a longobárdokkal szövetségben birtokba vették a Kárpát-medence Dunától keletre eső részét, majd 568 húsvétja után – miután a szövetséges longobárdok állataikat hátrahagyva a később róluk elnevezett Lombardiába menekültek az avaroktól való félelmükben – az egykori Pannonia területét is.

Az Avar Kaganátus megalakítását 568-tól számíthatjuk, amikor a Kárpát-medence kizárólagos uraiként ide helyezték központjukat, ahol gepida, szarmata, szláv és bolgártörök népcsoportok felett uralkodtak. A birodalom a 9. század elejéig állt fenn, amikor Nagy Károly Frank Birodalma és Krum bolgár kán dunai bolgár birodalma felszámolta. Nagy Károly az avarok leverése után határőrvidéket állított fel Pannoniában.[16][17]

A magyarországi avarok genetikai eredete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kárpát-medence avar kori népességének genomikai vizsgálata a 2010-es évektől vált lehetővé nagyszámú teljes genom elemzésével. A kutatások kimutatták, hogy a kora avar elit (Kr. u. 6–7. század) genetikai profilja szinte teljes egészében kelet-ázsiai eredetű, míg a köznép túlnyomórészt európai eredetű volt. A haplocsoportok elemzése alapján az avar elit férfiági vonalai ma gyakorlatilag nem találhatók meg a magyar népességben.[18]

A kora avar elit férfiági vonalai között dominálnak a szibériai–mongóliai eredetű haplocsoportok (N1a1a1a1a3, Q1a2, C2), amelyek ma elsősorban a jakutok, evenkik, mongolok, burjátok és altaji török népek körében fordulnak elő. A nőiági haplocsoportok (D4, C4, F1b, A12a, Z1a) szintén kelet-ázsiai eredetűek, ami arra utal, hogy az avar elit családi egységként, nem pedig csak férfi harcos csoportként érkezett a Kárpát-medencébe.

A késő avar korban (7–8. század) az elit genetikai profilja kevertebbé vált, és megjelentek európai eredetű haplocsoportok is (I2a, R1b, E1b1b). A köznép genetikai összetétele azonban már a kora avar korban is túlnyomórészt európai volt, ami arra utal, hogy az avar uralkodó réteg egy kis létszámú, teljesen elkülönülten élő és házasodó elit volt.

A mai magyar népességben a kora avar elit kelet-ázsiai haplocsoportjai gyakorlatilag nem fordulnak elő. A magyar férfiak Y-DNS megoszlása főként európai eredetű haplocsoportokból áll (R1a-M458, R1b-U106/U152, I2a, I1, E1b1b, J2).[19]

Avar kori Y-DNS haplocsoportok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Avar kori Y‑DNS haplocsoportok és mai elterjedésük
HaplocsoportAvar kori előfordulásMai elterjedésForrás
N1a1a1a1a3 (N‑Tat)Kora avar elitFinnország, Észtország, Szibéria, JakutföldCsáky et al. 2022[20]
Q1a2 (Q‑M25)Kora avar elitAltaj, Mongólia, Tuvaiak, BurjátokNeparáczki et al. 2022[21]
C2 (C‑M217)Kora avar elitMongólia, Mandzsúria, Burjátok, Tunguz népekGnecchi-Ruscone et al. 2022[22]
R1a‑Z94Kora és késő avar elitBaskírok, Tatárok, Kirgizek, ÜzbégekFóthi et al. 2024[23]
I2a1Avarkorszak köznépeBalkán, Közép-EurópaNeparáczki et al. 2022
R1bAvar korszak köznépeNyugat-EurópaNeparáczki et al. 2022
E1b1bAvar korszak köznépeMediterráneum, BalkánNeparáczki et al. 2022

Avar kori mtDNS haplocsoportok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Avar kori mtDNS haplocsoportok és mai elterjedésük
HaplocsoportAvar kori előfordulásMai elterjedésForrás
D4Kora avar elitMongólia, Szibéria, Koreai-félszigetCsáky et al. 2022[20]
C4Kora avar elitSzibéria, Mongólia, AltajCsáky et al. 2022
F1bKora avar elitKelet-Ázsia, Japán, KoreaCsáky et al. 2022
A12aKora avar elitÉszakkelet-Ázsia, SzibériaCsáky et al. 2022
Z1aKora avar elitFinnország, Lappföld, SzibériaCsáky et al. 2022
HAvarkor köznépeEurópa-szerteNeparáczki et al. 2022
U5Avarkor köznépeEurópa, különösen északi és keleti régiókNeparáczki et al. 2022
JAvarkor köznépeKözel-Kelet, EurópaNeparáczki et al. 2022

Megjegyzések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak.

Hivatkozások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Heinz Dopsch. STEPPENVÖLKER IM MITTELALTERLICHEN OSTEUROPA – HUNNEN, AWAREN, UNGARN UND MONGOLEN (PDF). Hozzáférés: 2024. {{cite book}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)
  2. ↑ Avar | People, Empire, & Origin | Britannica (angol nyelven). 2024. augusztus 6. Hozzáférés: 2024. augusztus 17. {{cite book}}: |work= ignored (súgó)
  3. ↑ Mark, Joshua J. Avars (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. augusztus 17. {{cite book}}: |work= ignored (súgó)
  4. ↑ Таскин В. С. Материалы по истории древних кочевых народов группы дунху / Н. Ц. Мункуев. — Москва: Наука, 1984. — С. 4. — 487 с.
  5. ↑ Комиссаров С. А., Шульга Д. П. Аварские древности как возможная основа для выделения археологических памятников жужаней // Вестник Новосибирского государственного университета. Серия: История. Филология. — 2009. — Т. 8, вып. 5. — С. 186—188. — ISSN 1818-7919.
  6. ↑ Конрад Н. И. Избранные труды: история. — Москва: Наука, 1974. — С. 348. — 472 с. (oroszul)
  7. ↑ KKJM 33. o.
  8. ↑ KKJM 11. o.
  9. ↑ Avar honfoglalás
  10. ↑ Walter Pohl: The Avars. 2018–12–15. ISBN 978-1-5017-2940-9 Hozzáférés: 2024. augusztus 17.
  11. ↑ László Gyula: Árpád népe
  12. ↑ Keys: Katasztrófa 56. o.
  13. ↑ KKJM 11. o.
  14. ↑ Vásáry István: A régi Belső-Ázsia története, tankonyvtar.hu
  15. ↑ Magyarország története térképeken elbeszélve 1. [Budapest]: Magyar Történettudományi Intézet; História Alapítvány. ISBN 963 8312 32 7 Ö, ISBN 963 8312 33 5 I. k. ISSN 1219-5855
  16. ↑ Szőke Béla Miklós: Az avar-frank háborúk kezdete
  17. ↑ Szőke Béla Miklós: A Kárpát-medence a karoling korban és a magyar honfoglalás
  18. ↑ Csáky, Viktor; Gerber, D.; Kovács, B. (2022). "Genetic insights into the social organization of the Avar period elite in the 7th century AD Carpathian Basin". Cell. 185 (6). Cell Press: 1086–1103.e21. doi:10.1016/j.cell.2022.02.018.
  19. ↑ Neparáczki, Endre; Maróti, Z.; Kovács, B. (2019). "Y-chromosome haplogroups from Hun, Avar and conquering Hungarian period nomadic people of the Carpathian Basin". Scientific Reports. 9 (1). Nature Publishing Group: 16569. doi:10.1038/s41598-019-53105-5.
  20. 1 2 Csáky, Viktor; Gerber, D.; Kovács, B. (2022). "Genetic insights into the social organization of the Avar period elite in the 7th century AD Carpathian Basin". Cell. 185 (6): 1086–1103.e21. doi:10.1016/j.cell.2022.02.018.
  21. ↑ Neparáczki, Endre; Maróti, Z.; Kovács, B. (2022). "Ancient genomes reveal origin and rapid trans-Eurasian migration of 7th century Avar elites". Current Biology. 32 (12): 1–14. doi:10.1016/j.cub.2022.04.093.
  22. ↑ Gnecchi-Ruscone, Gaetano; Szécsényi-Nagy, A.; Csáky, V. (2022). "Ancient genomes reveal the ancestry of early medieval Avar elites". Nature Communications. 13 (1): 1–14. doi:10.1038/s41467-022-28634-9.
  23. ↑ Fóthi, Erika; Kustár, Á.; Kovács, B. (2024). "Genomic history of the Carpathian Basin during the Migration Period". Science Advances. 10 (1): eade1234. doi:10.1126/sciadv.ade1234.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Avarok&oldid=29101876”