Avantgárd

Avantgárd
Marcel Duchamp által kiállított piszoár (1917)
művészeti ág: építészet, festőművészet, szobrászat, zeneművészet, irodalom
Időszak	kb. 1905 – kb. 1920
Elterjedés	Európa
A Wikimédia Commons tartalmaz Avantgárd témájú médiaállományokat.

Avantgárd (a francia „avant-garde”, „előőrs” katonai műszóból) mindazon képzőművészeti és irodalmi irányzatok neve, melyek a 20. század elején jelentkeztek, s melyek alapvetően megváltoztatták a művészetről alkotott képet, illetve magát a művészetet.

Története

A fejlett nyugati országok társadalmi válsága a 19. század végére felerősödött. Ezt a képzőművészetben azonnal jelezte a szociális érzékenységű témák megjelenése, és több új irányzat kialakulása. Az avantgárd törekvések rövid ideig tartó, forradalmi lendületű mozgalmakat hoztak létre. Céljuk a lázadás, a hagyományos művészeti formák felbontása és új kifejezésformák keresése. Az irányzatokban többnyire nincs semmi közös, csak a lázadás, a formabontás vagy építés szándéka. Közös jellemzőjük az is, hogy nyomtatott fórumokon, többnyire saját folyóirataikban kihirdették elveiket. Ezek között a manifesztumok között legjelentősebb a futuristáké.

Az avantgárd ellenreakciói az 1930-as években jelentek meg: újnépiesség, neoklasszicizmus. Az art déco is élesen elkülönül az avantgárd mozgalmaktól, bár sok elemet átvesz. Virágzásának kora az első világháború idejére és az utána következő válságkorszakra tehető. Jellemzője, hogy szakít a hagyományokkal, szakít a közönséggel, széttöri a megszokott formákat, a verset.

Fontosabb avantgárd irányzatok

Az avantgárd irányzatokat két nagyobb csoportra lehet bontani: romboló és építő jellegű irányzatokra.

Formabontó irányzatok

• Expresszionizmus (1905–1925)
• Fauvizmus (1905–1907)
• Futurizmus (1909–1944)
• Absztrakt művészet (1910–)
• Dadaizmus (1915–1922)
• Szürrealizmus (1924–1945 de elemeiben napjainkig is)

Formaépítő irányzatok

• Kubizmus (1907–1914)
  • Vorticizmus
  • Section d’Or
  • Orfizmus
• Konstruktivizmus (1917–)
• Funkcionalizmus
• Dimenzionizmus (1936-1939)

Magyarországon

Az avantgárd Magyarországon 1908-ban jelentkezett a Nyolcak elnevezésű csoporttal. A magyar művészet ekkor az egyetemes művészet áramával együtt haladt, annak szerves részét képezte.

Az irodalmi avantgárdot először Kassák Lajos képviselte A Tett és a Ma című folyóirataival, a kortársak „egyszemélyes avantgárdnak” hívták. Az 1990-es évektől kezdődően megjelenő antológiák, szintézismunkák korábbi évtizedek monográfiáira, kutatásaira is támaszkodva meggyőzően cáfolták ezt az elképzelést, előtérbe állítva Tamkó Sirató Károly, Déry Tibor, Illyés Gyula, József Attila, Németh Andor, Palasovszky Ödön, Reiter Róbert,