Arzfenamin
 |
Ennek a szócikknek a megírásához egyetlen vagy kevés forrást használtak fel, ezért a szócikk tartalma egyoldalú is lehet. |
| Arzfenamin | |
 2 dimenziós szerkezet | |
| Kémiai azonosítók | |
| PubChem | 8774 |
| ChemSpider | 8444 |
| EINECS-szám | 205-386-6 |
| KEGG | C11744 |
| ChEBI | 9016 |
| InChIKey | VLAXZGHHBIJLAD-UHFFFAOYSA-N |
| Gmelin | 269938 |
| Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. | |
Az Arzfenamin Salvarsan néven az elsőként kifejlesztett kemoterapeutikum. Ezt 1907-ben fedezték fel Paul Ehrlich laboratóriumában, aki 1910-ben alkalmazta először terápiás céllal. Ez volt az első hatékony szer az álomkór és a szifilisz kezelésében.
Biológiai hatásai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Arzfenamin rendkívül érzékeny a levegő oxigéntartalmára, szabadon hagyva igen gyorsan bomlik. A korai alkalmazásainál éppen ezért a tartalmazó tasakból minimális kitettséggel kellett sterilizált vízben feloldani, hogy a páciensnek injekcióként beadhassák. Ez arra késztette Ehrlich-et, aki kitartóan dolgozott a gyakorlatok szabványosításán, hogy megfigyelje
„ a laboratóriumból a beteg ágyához vezető út ... rendkívül nehéz és veszélyekkel teli. ”
– Paul Ehrhlich[1]
Használata során különböző mellékhatások fordulhatnak elő, többek között:
- izomgörscök
- arcödéma
- a széklet és a lehellet fokhagymaszaga
- égő érzés az ajkakon
- mellkasiu fájdalom
- folyadék-elektrolit zavarok
- intenzív szomjúság
- fejfájás
- letargia
- hallucinációk
- memóriavesztés
- delírium
- érzelmi labilitás
- hiperpigmentáció
- izomgyenegség
- májkárosodás
- ekcéma
Krónikus kitettség esetén ezek a hatások kumulálódnak, illetve súlyosbodhatnak.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Yarnell, Amanda (2005. június 20.). "Salvarsan". Chemical & Engineering News. Vol. 83, no. 25. Hozzáférés: 2010. február 1.
- ↑ Arsphenamine. pubchem.ncbi.nlm.nih.gov (2025. november 22.) (Hozzáférés: 2025. november 29.)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Mit érdemes tudni az antibiotikumokról és az antibiotikum-rezisztenciáról? www.patikaplus.hu (2019. október 18.)